19° C
Ma 2023. június 08., csütörtök, Medárd napja van.
19° C
Ma 2023. június 08., csütörtök, Medárd napja van.
Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szab a kormány a jövőben a külterületek belterületbe vonásának, különösen a balatoni térségben – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára június 8-án Balatonfüreden a Portfolio Balaton Business Forum 2023 rendezvényen.  ...

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

11 százalék. Az eredeti tervekhez képest átlagosan ekkora pluszköltséget jelent az ágazat szereplőinek az utómunkák elvégzése. Az építőipari szoftverét a magyar piacon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 15 európai országban* – köztük Magyarországon –, összesen...

70 évvel ezelőtt nyílt meg a ferihegyi repülőtér

máj 13, 2020 | história

Hetven évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyílt meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőtere, amely azóta 240 millió utast szolgált ki.

 

A nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt, a koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet. Az elmúlt hét évtizedben több mint 240 millió utast és 2 millió tonna árut, mintegy 430 millió kézi- és feladott poggyászt kezeltek, a futópályákat 3,5 milliószor használták fel- és leszállásra.

Megnyitása utáni első évében 50 ezer utast szolgáltak ki az akkor 21 ezer négyzetméter területű légikikötőben, amely a mai 1-es terminált jelentette. Mára a terület 103 ezer négyzetméterre nőtt, és egy helyett két futópálya szolgálja ki az érkező és induló forgalmat. (MTI)

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939–44 között
A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani. A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.
Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, amely fentről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

fotók: fortepan

Világháború és az újjáépítés
A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren. 1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.
Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, bukarestit, varsóit és a szófiait tartotta fenn. (Forrás: Wikipédia)

A repülőteret eredetileg fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A szomszédos Ferihegy nevét a területen a 19. században szőlőbirtokkal rendelkező Mayerffy Ferencről (1776–1845) kapta. Napjainkban a terület szinte teljesen lapos, mert bár korábban volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során elegyengették.
A repülőteret 2011. március 25-én Liszt Ferenc zeneszerző emlékének tisztelegve nevezték át mai nevére: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A névváltoztatás politikai vitákat váltott ki, mivel az átnevezésekben illetékes Földrajzinév-bizottság az eredeti név megőrzése érdekében a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést javasolta.

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szab a kormány a jövőben a külterületek belterületbe vonásának, különösen a balatoni térségben – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára június 8-án Balatonfüreden a Portfolio Balaton Business Forum 2023 rendezvényen.  ...

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

11 százalék. Az eredeti tervekhez képest átlagosan ekkora pluszköltséget jelent az ágazat szereplőinek az utómunkák elvégzése. Az építőipari szoftverét a magyar piacon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 15 európai országban* – köztük Magyarországon –, összesen...