A Covid-19 elleni küzdelemben az ingolstadti Trimatec szakemberei 14 nap alatt építettek egy lélegeztetőgépet, amelyből az ugyancsak ingolstadti Audi közreműködésével 1000 darabot állítanak elő.

 

A Trimatec tíz alkalmazottja automatizált rendszereket és robottechnológiákat épít – „békeidőben”. Három hete viszont egy új cél lebeg a szemük előtt: az új LifesafAIR lélegeztetőgép kifejlesztése. A műhelyben már működik a prototípus, amelyre egy műanyag tasak van csatlakoztatva. Felfújódik, mint egy tüdő, majd összeroskad: „így teszteljük a készülék működését” – magyarázza Christoph Lindhorst, a projekt kezdeményezője.
A bemenő és a kiáramló levegő tömlőkkel csatlakozik a géphez. Alapvetően ez az az interfész, amellyel a Covid-19 betegeket mesterségesen lélegeztetik. A csövek a valós felhasználás esetén a testbe vezetnek – világítja meg a pofonegyszerűnek tűnő működési elvet Lindhorst, aki részt vett a német kormány által kiírt WirvsVirus (mi, a vírus ellen) elnevezésű technikai versenyen. A kezdeményezés pozitív visszhangra lelt, és az elektronikai mérnökök, gépészmérnökök és programozók csapata 14 nappal később már el is készítette a prototípust. 

Számos alkatrész más területről szereztek be
A gyártóknak egy ilyen berendezés megtervezéséhez általában egy évnél hosszabb időre van szükségük. A trükk egyszerű: ez a készülék teljes egészében ipari alkatrészekből, nyomásszabályozókból, érzékelőkből és szelepekből áll, olyanokból, amelyeket másutt évek óta használnak, például sörgyárakban vagy lakkozó üzemekben. Ennek az az előnye, hogy minden egyes alkatrész tanúsított és gyakorlatilag hibamentes. Az új eszköz pontosságáért és a betegeken történő alkalmazásáért az Ingolstadti Klinika vezető aneszteziológusa, Thomas von Wernitz-Keibel felelt: „millibar tartományban dolgozunk, és ehhez vegyék hozzá, hogy csak milliszekundumok állnak rendelkezésre a belélegzéshez és a kilégzéshez. Ez jelentősen megnehezíti a feladatot.” 

Fotó: TRIMATEC

A tanúsított tesztelés révén válik az eszköz valódi felhasználásra alkalmassá
Annak érdekében, hogy az eszköz abszolút pontos lélegeztetést garantáljon, pontos adatokra van szükség. Németországban mindössze két speciális tüdő-szimulátor található ezen adatok értékeléséhez. Az egyiket rendőri védelem alatt helikopterrel reptették Kölnből Ingolstadtba; a „LifesafAIR” tesztelése sikeres volt, most a TÜV tesztek zajlanak. Az eszköz alkalmas a légzéstámogatás invazív formájára is, vagyis azoknak a betegeknek is hasznos, akiket az intenzív osztályon intubáltak.
„Ha az olaszországi számokat nézzük, ahol egyetlen nap alatt csaknem ezer ember hal meg, arra kell gondolnunk, hogy megmenthettük volna őket, ha lett volna felszerelésünk. Másrészt az összes szükséges alkatrész ott van valahol a polcokon. Csak össze kell őket szerelni. Ez volt a kiindulópont, amikor is azt mondtuk: a lehető leghamarabb foglalkozzunk ezzel” – meséli Lothar Schmidmayr, a Trimatec ügyvezető igazgatója.
A politika szintén támogatta a projektet: Hubert Aiwanger gazdasági miniszter ösztönözte az együttműködést az Audival. Az autógyártó alkalmazottainak most 1000 ventilátort kell gyártaniuk – bajorországi vagy más európai klinikák számára. (Jelen állás szerint a bajor intenzív osztályok továbbra is elegendő kapacitással rendelkeznek.)

Nem akarnak az orvostechnikai gyártókkal konkurálni
A Trimatec csapat többször hangsúlyozta, hogy nem akarnak megrendeléseket elvenni az orvosi technológiai gyártóktól. Javítani akarnak a jelenlegi helyzeten, amikor a külföldi klinikáknak sürgősen szükségük van az ilyen berendezésekre. Időt takarítanak meg a társadalomnak addig is, amíg a nagy gyártók utolérik magukat a lélegeztetőgépek szállításában. Christoph Lindhorst és az egész Trimatec csapat számára már megvalósult egy álom: segíteni a válsághelyzetben lévő társadalmat műszaki ismereteikkel. „Nagyon sok mindent köszönhetünk a világnak, és örülök annak a lehetőségnek, hogy ebből valamit visszaadhatunk. Az külön öröm számunkra, ha ráadásul még életeket is menthetünk.”

Forrás: https://www.br.de/

Mikor van értelme a mesterséges lélegeztetésnek?

Lélegeztetés a halál beálltáig vagy halálos lélegeztetés? A nemzeti kormányok világszerte arra törekszenek, hogy minél több lélegeztetőgépet szerezzenek be a koronavírusban szenvedő betegek megmentése érdekében. Ám a kezelések kapcsán az orvosok között vita bontakozott ki arról, hogy mikor van értelme a mesterséges légzésnek.

 Még mindig nagyon kevés adat áll rendelkezésre a koronás betegek lélegeztetéséről, és „természetesen” nem áll rendelkezésre tudományos szabványokon alapuló vizsgálat. Mint ahogy egyelőre azt sem lehet meghatározni, hogy a betegek a mesterséges lélegeztetés miatt vagy éppen annak ellenére hunytak-e el. Egyre több orvos figyeli meg, hogy a Covid-19 betegek állapota gyorsan romlik, mihelyt rákötik őket a lélegeztetőgépre. Az Egyesült Államokban kialakult gyakorlat szerint a kórházak éppen ezért igyekeznek a lehető leghosszabb ideig elhalasztani a mesterséges lélegeztetés megkezdését.

Az első figyelmeztetések Olaszországból érkeztek
A lélegeztetett betegek többsége Olaszországban meghalt. Nagy-Britannia és az Egyesült Államokbeli New York államának adatai szintén riasztóak: Andrew Cuomo kormányzó szerint az intubált betegek 80 százaléka hunyt el. Ezeknek a betegeknek nagy részét intenzív osztályon kezelték (egy-két hétig), mesterséges kómába helyezték, amit az izomtömeg csökkenése követett. 

Szükség van-e a mesterséges lélegeztetésre?
Luciano Gattinoni olasz orvos és milánói kollégái az American Thoracic Society magazinban ismertették, hogyan is kellene megközelítenünk a kérdést: „Türelmesnek kell lennünk” – írták az orvosok.
Ennek megfelelően a milánói orvosok most csak később és kisebb nyomással próbálnak intubálni. Az amerikai tüdőspecialista, Kevin Wilson szintén a mesterséges lélegeztetés késleltetését javasolja. „Halasszuk mindaddig, amíg csak lehetséges, de ne várjuk meg, hogy vészhelyzet álljon elő” – nyilatkozta a bostoni egyetem szakértője. Az orvosok arra jöttek rá, hogy a nagyon alacsony véroxigénszintű betegek – akiket jellemzően géppel lélegeztetnek – intubálás nélkül is kezelhetők. A legfrissebb gyakorlat alapján a légzőkészülékhez történő csatlakoztatása helyett az orvosok kevésbé invazív módszereket alkalmaznak: a betegeket közvetlenül orrkanülön vagy szellőzőmaszkokon keresztül látják el oxigénnel, illetve hasra fektetik őket, támogatandó a tüdőt saját „munkája” végzésében.  

Számolnunk kell a következményekkel?
„Nincs olyan adat, amely alapján azt állíthatnánk, hogy a mesterséges lélegeztetés végleges károkat okoz” – nyilatkozta Michael Pfeifer, a Német Pneumológiai és Légzésgyógyászati Társaság (DGP) elnöke. A mesterséges lélegeztetés a nagyon súlyos kimenetelű Covid-19 betegek esetében sem okoz tartós károsodást a tüdő egészségében. Ám vannak olyan betegek, akiknél a gyógyulási folyamat hosszabb ideig tart a mesterséges lélegeztetést követően, de azt csak néhány hónap elteltével láthatjuk majd, hogy marad-e vissza szövődmény.”

A német pulmonológusok ajánlásai Covid 19 betegek kezelésére
– Fontos a betegek megfelelő monitorozása, mivel az állapotuk néhány órán belül drámai módon leromolhat, amikor is azonnal intenzív orvosi kezelésre lesz szükségük.
– A kulcs a megfelelő időpont megtalálása az intubálásra, a gépre kötésre és a mesterséges kóma előidézésére. Az is veszélyes, ha a mesterséges lélegeztetés túl későn kezdődik: ilyenkor magasabb a mortalitási ráta.
– De csak akkor kezdjünk bele a fentiekbe, ha a szervezet már nem képes egyedül fenntartani a gázcserét.

Forrás: https://www.bz-berlin.de/