22° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
22° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...

Őszre befejeződhet az új komáromi Duna-híd építése

ápr 15, 2020 | fókusz

Folytatódik a Komáromot Révkomárommal összekötő új Duna-híd építése, és a munkákat a nyár végén, az ősz elején befejezik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

A tárcavezető kifejtette: egyeztetett Ivan Korcok új szlovák külügyminiszterrel, és megállapodtak abban, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytatják a Komáromot Révkomárommal összekötő új Duna-híd építését, s a munkákat a nyár végén, az ősz elején befejezik. Kitért rá: a megállapodásoknak és a korábbi terveknek megfelelően még az idén két ponton összekötik a két ország villamosenergia-hálózatait és jelentősen megnövelik a gázvezeték-rendszereket összekötő interkonnektor kapacitását. (MTI, fotót készítette: Karkus János)

AZ ÚJ ÁTKELŐ TERVEZÉSI FOLYAMATÁRÓL

A visegrádi országok közötti együttműködést is szolgálni fogja a Komárom és Komárno közötti új Duna-híd, melynek építése már 2017-ben kezdődött. 

Mátyássy László (Pont-TERV)

Az új híd mindenben ki fogja elégíteni a XXI. század közúti forgalmának igényeit. A Komáromot nyugatról elkerülő, a 13-as úthoz csatlakozó 131 sz. útszakasz már a korábbi években elkészült, ennek folytatásában egy körforgalmi csomóponton keresztül, Koppánymonostor térségében lehet majd az új átkelőt megközelíteni. A szlovák oldalon egy viszonylag rövid csatlakozó útszakasz épül, ez fogja elérni a Komáromot Pozsonnyal összekötő I/63 sz. főutat. A híd és a csatlakozó utak kétszer egy sávos kiépítéssel készülnek. Az építési szakasz teljes hosszán kerékpárút is készül, az akadálymentesített gyalogjárda a szlovák oldalt Koppánymonostor térségével köti majd össze. A hídfők térségében lehetőség lesz a Duna-menti EuroVelo kerékpárutakhoz való csatlakozásra is. A csatlakozó utakon és a hídon is közvilágítás készül, az átkelő reprezentatív megjelenését a hídon létesítendő díszvilágítás is hangsúlyozza. A forgalom és az üzemeltetés biztonságát meteorológiai állomás és jelzőrendszer, kamerák és a híd állapotáról rendszeresen tájékoztató monitoring rendszer is szolgálni fogja.

A Duna felett építendő híd egy ötnyílású, egypilonos, ferdekábeles kialakítású acélszerkezet, melynek legnagyobb, hajózási nyílásának fesztávolsága 252 m, teljes hossza 620 m. A szerkezet érdekessége, hogy a kocsipálya felett 118 m magas pilon csak a híd befolyási oldalán támaszkodik a pillértestre, mintegy konzolként tartva a merevítő tartó függesztő kábeleit. Nemcsak a híd városképi megjelenése, a pilon és a merevítőtartó korszerű kialakítása, hanem a korlátok és kiegészítő szerkezetek igényesen kimunkált részletmegoldásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átkelő a térség jelképi értékű építménye lehessen.

Annak ellenére, hogy a Duna medrének ezen a szakaszán elsősorban finom homokos talajok találhatók, azok cementálódott jellege miatt mind a statikus, mind a szeizmikus vizsgálatok nagy teherbírást mutattak. Az alépítmények a szlovák oldalon létesítendő hídfő kivételével nagyátmérőjű fúrt cölöp alapozással készülnek. A parton épülő alapozásokat nyílt munkagödörrel készítik, a Duna-mederben létesítendő alépítmények Larssen-pallós munkatér határolás segítségével épülnek. A magas vízoszlop-nyomás miatt egymástól 0.6 m távolságra levert, két sor szádpalló védelem készül. A cölöpök fúrásához a védett területet feltöltik és az így kialakuló műszigetről fúrják le a cölöpöket, melyeket kibetonoznak. A cölöpök között, a cölöpösszefogó gerenda alatti térégben cement injektálással akadályozzák meg, hogy a víz a védett területre alulról betörhessen. A cölöpök és az injektálás elkészülte után a feltöltést eltávolítják és dúcolat védelme alatt elkészülhet a cölöpöket összefogó vasbeton gerenda, majd az erre támaszkodó felmenő falszerkezet.

A pilon alatti pillér építése külön figyelmet érdemel, hiszen oszlopát – konzol jellege miatt – be kell fogni a pillér vasbeton szerkezetébe. Ezt a befogást a pillértestbe épített háromszög alakú acélszerkezet segítségével oldják meg. A pilon középső szakaszán, a pilon alakváltozásának csökkentése érdekében a nyomott oldalon a pilon belső terét kibetonozzák. A másik oldalon az üzemi közlekedés számára lépcsőházat és az anyagok és szerszámok mozgatására alkalmas belső teret alakítanak ki.  A pilon építését az alaptestre telepített toronydaru segítségével végzik. A 3,0 m magas elemeket egy kúszó szerelőállvány igénybevételével állítják be és hegesztik össze. A legfelső szakaszon, ahol a kábelek bekötései lesznek, a pilon kiszélesedik és a felső lehorgonyzások egymás felett helyezkednek el.

A merevítő tartó nyitott, kétfőtartós kialakítású, pályalemeze ortrotrop szerkezetű. A rajta elhelyezendő kocsipálya 11,50 m, a járda 1,80 m, a kerékpárút 2,50 m széles. Az alsó kábelcsatlakozások szerkezeteit a főtartók gerinclemezei vonalában kialakított lehorgonyzó lemezekre hegesztve alakítják ki.

Az acélszerkezetet közúton szállítható méretű gyártási egységekben szállítják az összeállító telephelyre, ahol teljes keresztmetszetű, 12,2 – 18,0 m hosszúságú szerelési elemeket állítanak össze. Ezeket az elemeket vízi úton szállítják az építés helyére, ahol úszódaru helyezi őket a Duna-mederben épített szerelő jármok tetejére. A tartó összeállítása a hídfő melletti első elemmel a szlovák oldalon kezdődik. A jármok tetején elhelyezett elemeket összehegesztik, majd a szlovák part irányában haladva, elemről elemre kitolják az eredeti helyére. Ezután a magyar oldal felé haladva az elemeket konzolosan illesztik egymáshoz. Az első kábelek befűzésére a kkor kerül sor, amikor a pilon eléri azt a magasságot, ahol a kábelek bekötései helyezkednek el. A kábelek befűzése után ellenőrző méréseket végeznek, majd beállítják az egység számított alakját. A Duna feletti legnagyobb nyílásban a szerelés ilyen konzolos szabadszerelési módszerrel készül, ezalatt a magyar oldali szélső nyílás elemeit szintén jármokon helyezik el és összehegesztik. A két rész csatlakozásához a szélső szakaszt úgy mozgatják, hogy a szerkezet darabjai feszültségmentesen csatlakozzanak egymáshoz.

A híd tervezése és építése jelentős kihívások elé állítja az építőket. Maga az egypilonos kialakítás nehézségi foka egy legalább 400 m nyílású kétpilonos megoldáséval vethető össze. A több mint 120 m magas pilon építése, a kábeleknek a pilon féloldalas mozgásának figyelembevételével számított beállítása, a merevítő tartó szerelése a hajóforgalom fenntartása mellett mind nagyfokú tudást és tapasztalatot igényel.

A generáltervezést, a híd engedélyezési és kiviteli terveit, valamint a technológiai terveket magyar részről a Pont-TERV Zrt, szlovák részről a Dopravoprojekt a.s. készítette. A két tervező cég együttműködése már csaknem 20 évre nyúlik vissza, amikor először az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítésén dolgoztak együtt. Az eltelt időben mindkét tervezővállalat jelentős szerepet vállalt a saját országuk infrastruktúrájának fejlesztésében.

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt és a Slovenská Správa Ciest nemzetközi közbeszerzési eljárásban választotta ki a híd építőjét. A kivitelezés jogát a H-M Duna-híd konzorcium nyerte el. A konzorcium vezető tagja a Hídépítő Zrt, tagja a Mészáros és Mészáros Kft. Kiemelt alvállalkozó a Hódút Kft és Hídépítő Speciál Kft. A z új híd az Európai Unió társfinanszírozásával épül.

Magyarország és Szlovákia közötti közúti kapcsolat jelentős javulása várható a híd forgalomba helyezése után. A Komárom központjában a XIX. század végén épült Erzsébet-híd már régen nem alkalmas az egyesült Európa régiói közötti közúti áruforgalom lebonyolításához. Biztosak lehetünk abban, hogy az új híd a Magyarország és Szlovákia közötti Duna-szakasz legjelentősebb átkelőjévé fog válni.

(Megjelent a Mérnök Újság 2018. júniusi lapszámában. A szerk.)

A komáromi új Duna-híd altervezői

– csatlakozó út: RODEN Kft. (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s. (szlovák);
– vízépítés, hidraulika: Ekospektrum (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– geotechnika: Geo-TERRA (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– elektromos tervek: Triaut / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– környezetvédelmi hatástanulmány: Coaching TEAM;
– megvalósíthatósági tanulmány: UTIBER Kft., COWI Kft.

Feketeházy híd?

Múlt 2017 októberében Komáromban a Hídászokért Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara és a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája közös emlékülést tartott Feketeházy János születésének 175. és halálának 90. évfordulója alkalmából, melyen felvetődött, hogy a megkezdett építésű, új komáromi Duna hidat Feketeházy János hídépítő mérnökről nevezzék el.
A javaslattal egyetértettek az ülésen résztvevő szlovákiai mérnökök is, hiszen Feketeházy Jánosnak nem csak a szülőhelye és nyughelye van Szlovákiában, hanem számos hidja is és munkásságát ugyanolyan szakmai tisztelet övezi, mint Magyarországon.
A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége is egyhangú határozatával javasolta, hogy a kivitelezés alatt álló átkelőt Feketeházy Jánosról nevezzék el. Egyúttal felhatalmazta Nagy Gyula MMK-elnököt, hogy a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája elnökével,Vladimir Benkovel közösen forduljanak a két ország mérnöki kamarája tagsága nevében mindkét ország miniszterelnöke felé a híd elnevezésére vonatkozó közös javaslatunkkal. Az új komáromi közúti Duna híd neve legyen: Feketeházy-híd.

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...