13° C
Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van.
13° C
Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van.
Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok (BN) tapasztalatai, biztonságosan, környezetbarát módon, gazdaságosan termelnek energiát – mondta Andrej Szmelov, a Roszatomhoz tartozó Belojarszki Atomerőmű technológiai csoportjának vezetője március 28-án az erőműben külföldi...

Őszre befejeződhet az új komáromi Duna-híd építése

ápr 15, 2020 | fókusz

Folytatódik a Komáromot Révkomárommal összekötő új Duna-híd építése, és a munkákat a nyár végén, az ősz elején befejezik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

A tárcavezető kifejtette: egyeztetett Ivan Korcok új szlovák külügyminiszterrel, és megállapodtak abban, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytatják a Komáromot Révkomárommal összekötő új Duna-híd építését, s a munkákat a nyár végén, az ősz elején befejezik. Kitért rá: a megállapodásoknak és a korábbi terveknek megfelelően még az idén két ponton összekötik a két ország villamosenergia-hálózatait és jelentősen megnövelik a gázvezeték-rendszereket összekötő interkonnektor kapacitását. (MTI, fotót készítette: Karkus János)

AZ ÚJ ÁTKELŐ TERVEZÉSI FOLYAMATÁRÓL

A visegrádi országok közötti együttműködést is szolgálni fogja a Komárom és Komárno közötti új Duna-híd, melynek építése már 2017-ben kezdődött. 

Mátyássy László (Pont-TERV)

Az új híd mindenben ki fogja elégíteni a XXI. század közúti forgalmának igényeit. A Komáromot nyugatról elkerülő, a 13-as úthoz csatlakozó 131 sz. útszakasz már a korábbi években elkészült, ennek folytatásában egy körforgalmi csomóponton keresztül, Koppánymonostor térségében lehet majd az új átkelőt megközelíteni. A szlovák oldalon egy viszonylag rövid csatlakozó útszakasz épül, ez fogja elérni a Komáromot Pozsonnyal összekötő I/63 sz. főutat. A híd és a csatlakozó utak kétszer egy sávos kiépítéssel készülnek. Az építési szakasz teljes hosszán kerékpárút is készül, az akadálymentesített gyalogjárda a szlovák oldalt Koppánymonostor térségével köti majd össze. A hídfők térségében lehetőség lesz a Duna-menti EuroVelo kerékpárutakhoz való csatlakozásra is. A csatlakozó utakon és a hídon is közvilágítás készül, az átkelő reprezentatív megjelenését a hídon létesítendő díszvilágítás is hangsúlyozza. A forgalom és az üzemeltetés biztonságát meteorológiai állomás és jelzőrendszer, kamerák és a híd állapotáról rendszeresen tájékoztató monitoring rendszer is szolgálni fogja.

A Duna felett építendő híd egy ötnyílású, egypilonos, ferdekábeles kialakítású acélszerkezet, melynek legnagyobb, hajózási nyílásának fesztávolsága 252 m, teljes hossza 620 m. A szerkezet érdekessége, hogy a kocsipálya felett 118 m magas pilon csak a híd befolyási oldalán támaszkodik a pillértestre, mintegy konzolként tartva a merevítő tartó függesztő kábeleit. Nemcsak a híd városképi megjelenése, a pilon és a merevítőtartó korszerű kialakítása, hanem a korlátok és kiegészítő szerkezetek igényesen kimunkált részletmegoldásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átkelő a térség jelképi értékű építménye lehessen.

Annak ellenére, hogy a Duna medrének ezen a szakaszán elsősorban finom homokos talajok találhatók, azok cementálódott jellege miatt mind a statikus, mind a szeizmikus vizsgálatok nagy teherbírást mutattak. Az alépítmények a szlovák oldalon létesítendő hídfő kivételével nagyátmérőjű fúrt cölöp alapozással készülnek. A parton épülő alapozásokat nyílt munkagödörrel készítik, a Duna-mederben létesítendő alépítmények Larssen-pallós munkatér határolás segítségével épülnek. A magas vízoszlop-nyomás miatt egymástól 0.6 m távolságra levert, két sor szádpalló védelem készül. A cölöpök fúrásához a védett területet feltöltik és az így kialakuló műszigetről fúrják le a cölöpöket, melyeket kibetonoznak. A cölöpök között, a cölöpösszefogó gerenda alatti térégben cement injektálással akadályozzák meg, hogy a víz a védett területre alulról betörhessen. A cölöpök és az injektálás elkészülte után a feltöltést eltávolítják és dúcolat védelme alatt elkészülhet a cölöpöket összefogó vasbeton gerenda, majd az erre támaszkodó felmenő falszerkezet.

A pilon alatti pillér építése külön figyelmet érdemel, hiszen oszlopát – konzol jellege miatt – be kell fogni a pillér vasbeton szerkezetébe. Ezt a befogást a pillértestbe épített háromszög alakú acélszerkezet segítségével oldják meg. A pilon középső szakaszán, a pilon alakváltozásának csökkentése érdekében a nyomott oldalon a pilon belső terét kibetonozzák. A másik oldalon az üzemi közlekedés számára lépcsőházat és az anyagok és szerszámok mozgatására alkalmas belső teret alakítanak ki.  A pilon építését az alaptestre telepített toronydaru segítségével végzik. A 3,0 m magas elemeket egy kúszó szerelőállvány igénybevételével állítják be és hegesztik össze. A legfelső szakaszon, ahol a kábelek bekötései lesznek, a pilon kiszélesedik és a felső lehorgonyzások egymás felett helyezkednek el.

A merevítő tartó nyitott, kétfőtartós kialakítású, pályalemeze ortrotrop szerkezetű. A rajta elhelyezendő kocsipálya 11,50 m, a járda 1,80 m, a kerékpárút 2,50 m széles. Az alsó kábelcsatlakozások szerkezeteit a főtartók gerinclemezei vonalában kialakított lehorgonyzó lemezekre hegesztve alakítják ki.

Az acélszerkezetet közúton szállítható méretű gyártási egységekben szállítják az összeállító telephelyre, ahol teljes keresztmetszetű, 12,2 – 18,0 m hosszúságú szerelési elemeket állítanak össze. Ezeket az elemeket vízi úton szállítják az építés helyére, ahol úszódaru helyezi őket a Duna-mederben épített szerelő jármok tetejére. A tartó összeállítása a hídfő melletti első elemmel a szlovák oldalon kezdődik. A jármok tetején elhelyezett elemeket összehegesztik, majd a szlovák part irányában haladva, elemről elemre kitolják az eredeti helyére. Ezután a magyar oldal felé haladva az elemeket konzolosan illesztik egymáshoz. Az első kábelek befűzésére a kkor kerül sor, amikor a pilon eléri azt a magasságot, ahol a kábelek bekötései helyezkednek el. A kábelek befűzése után ellenőrző méréseket végeznek, majd beállítják az egység számított alakját. A Duna feletti legnagyobb nyílásban a szerelés ilyen konzolos szabadszerelési módszerrel készül, ezalatt a magyar oldali szélső nyílás elemeit szintén jármokon helyezik el és összehegesztik. A két rész csatlakozásához a szélső szakaszt úgy mozgatják, hogy a szerkezet darabjai feszültségmentesen csatlakozzanak egymáshoz.

A híd tervezése és építése jelentős kihívások elé állítja az építőket. Maga az egypilonos kialakítás nehézségi foka egy legalább 400 m nyílású kétpilonos megoldáséval vethető össze. A több mint 120 m magas pilon építése, a kábeleknek a pilon féloldalas mozgásának figyelembevételével számított beállítása, a merevítő tartó szerelése a hajóforgalom fenntartása mellett mind nagyfokú tudást és tapasztalatot igényel.

A generáltervezést, a híd engedélyezési és kiviteli terveit, valamint a technológiai terveket magyar részről a Pont-TERV Zrt, szlovák részről a Dopravoprojekt a.s. készítette. A két tervező cég együttműködése már csaknem 20 évre nyúlik vissza, amikor először az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítésén dolgoztak együtt. Az eltelt időben mindkét tervezővállalat jelentős szerepet vállalt a saját országuk infrastruktúrájának fejlesztésében.

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt és a Slovenská Správa Ciest nemzetközi közbeszerzési eljárásban választotta ki a híd építőjét. A kivitelezés jogát a H-M Duna-híd konzorcium nyerte el. A konzorcium vezető tagja a Hídépítő Zrt, tagja a Mészáros és Mészáros Kft. Kiemelt alvállalkozó a Hódút Kft és Hídépítő Speciál Kft. A z új híd az Európai Unió társfinanszírozásával épül.

Magyarország és Szlovákia közötti közúti kapcsolat jelentős javulása várható a híd forgalomba helyezése után. A Komárom központjában a XIX. század végén épült Erzsébet-híd már régen nem alkalmas az egyesült Európa régiói közötti közúti áruforgalom lebonyolításához. Biztosak lehetünk abban, hogy az új híd a Magyarország és Szlovákia közötti Duna-szakasz legjelentősebb átkelőjévé fog válni.

(Megjelent a Mérnök Újság 2018. júniusi lapszámában. A szerk.)

A komáromi új Duna-híd altervezői

– csatlakozó út: RODEN Kft. (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s. (szlovák);
– vízépítés, hidraulika: Ekospektrum (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– geotechnika: Geo-TERRA (magyar) / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– elektromos tervek: Triaut / DOPRAVOPROJEKT a.s.;
– környezetvédelmi hatástanulmány: Coaching TEAM;
– megvalósíthatósági tanulmány: UTIBER Kft., COWI Kft.

Feketeházy híd?

Múlt 2017 októberében Komáromban a Hídászokért Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara és a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája közös emlékülést tartott Feketeházy János születésének 175. és halálának 90. évfordulója alkalmából, melyen felvetődött, hogy a megkezdett építésű, új komáromi Duna hidat Feketeházy János hídépítő mérnökről nevezzék el.
A javaslattal egyetértettek az ülésen résztvevő szlovákiai mérnökök is, hiszen Feketeházy Jánosnak nem csak a szülőhelye és nyughelye van Szlovákiában, hanem számos hidja is és munkásságát ugyanolyan szakmai tisztelet övezi, mint Magyarországon.
A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége is egyhangú határozatával javasolta, hogy a kivitelezés alatt álló átkelőt Feketeházy Jánosról nevezzék el. Egyúttal felhatalmazta Nagy Gyula MMK-elnököt, hogy a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarája elnökével,Vladimir Benkovel közösen forduljanak a két ország mérnöki kamarája tagsága nevében mindkét ország miniszterelnöke felé a híd elnevezésére vonatkozó közös javaslatunkkal. Az új komáromi közúti Duna híd neve legyen: Feketeházy-híd.

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok (BN) tapasztalatai, biztonságosan, környezetbarát módon, gazdaságosan termelnek energiát – mondta Andrej Szmelov, a Roszatomhoz tartozó Belojarszki Atomerőmű technológiai csoportjának vezetője március 28-án az erőműben külföldi...