2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

A koronavírus és a vis maior

ápr 6, 2020 | praxis

Ember legyen a talpán az a projektvezető, aki pontosan meg tudja mondani, mit és hogyan kell intézkedni a mostani krízishelyzetben. A megrendelő helyzete egyszerűbb, kimegy egy utasítás, hogy „gondoskodj rendesen az embereidről, de a munkával nem állhatsz le.” (Sőt néhányan azt is leírják, hogy nem látják az akadályoztatást.)

Zsigmondi András – (nyitókép: MTI/Újvári Sándor)

Az ilyen vagy hasonló levelet minden vállalkozó megkapta az elmúlt héten. Egyrészről tiszta a helyzet, valóban a munkáltatónak kell gondoskodnia az emberei egészségügyi és munkabiztonsági feltételeiről. No de melyik felelős műszaki vezető tudja meghatározni, hogyan kell a vírus ellen védekezni? El kell látni az embereket kéz- és felületfertőtlenítővel, amit éppen nem lehet kapni. Maszk nem szükséges (ezt mondta a tisztifőorvos a tévében). Viszont hány ember utazhat munkába egy személyszállító kisbuszban, milyen messze üljenek egymástól, a villanyszerelők vagy gépészeti szerelők milyen távol álljanak egymástól, ha közösen végeznek egy feladatot? Melyek a helyszínen biztosítandó feltételek, a minimálisan szükséges tárgyi eszközök és egyéni védőeszközök? És ha netán a többi 10 alvállalkozóval együtt éppen 250-en vagyunk egy épületben, az engedélyezett-e vagy sem? De a munka nem állhat le, amíg jönnek a fiúk dolgozni. Ilyenkor helytállni persze nem könnyű feladat…

Általában tapasztalható, hogy az építkezések ugyan nem álltak még le, de lelassultak. A fizikai dolgozók létszáma lecsökkent, az egészségügyi intézkedések időigénye, távoli vagy külföldi dolgozók visszatérése, a munkába járás kockázatai miatt a termelékenység csökkent. Az alkalmazotti állományt részlegesen vagy teljes mértékben „home office”-ra vezényeltek, ezért a koordinációs értekezleteket törölték, vagy internetes kommunikációs csatornákon oldják meg. A munkahelyi, tervezői, hatósági egyeztetések időigénye, hatékonysága lecsökkent (és ez csökkenés nehezen dokumentálható). Mindezek miatt a kivitelezések mindenképpen késedelmet fognak szenvedni, még akkor is, ha nem vezetnek be kijárási tilalmat. A fentieken kívül sok építkezésen a szállítások lassulása, az importanyagok beszerzése további tényleges fizikai akadályoztatást jelent.

A nagyberuházások szerződései általában foglalkoznak a vis maior kérdéssel, a fogalmak és a teendők jól-rosszul szabályozva vannak. Persze minden szerződés más és más, egyedileg kell megállapítani, hogy a vállalkozó mire számíthat időben és pénzben. Ezen viták, egyeztetések során nem lesz könnyű bebizonyítani többek között a termelékenység romlás idő- és költséghatását.

Nagyobb problémát jelenhet, hogy olyan szerződésekben, amelyben a vis maior értelmezésére nem tértek ki, a PTK szerinti értelmezés jöhet számításba. (Ez inkább a kis- és középvállalkozókat érinti.) A vis maior esemény fennállásának legfontosabb következménye, hogy a szerződésszegő fél mentesülhet a szerződésszegésből eredő következmények alól, illetve akár mentesülhet a vis maior idejére, tartamára szerződéses kötelezettségei teljesítése alól. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a társaságnak nemcsak kötbért nem kellene fizetnie, hanem a vis maior és az amiatt fennálló akadályoztatása tényleges időtartamával a teljesítési határideje is meghosszabbodhat. A főszabály szerint viszont mindenki maga viseli a vis maiorral kapcsolatos költségeit. Tehát miközben a kormány arra igyekszik rávenni a vállalkozásokat, hogy ne bocsájtsák el az embereiket, az ebből származó többletköltségeiket nem számolhatják fel, maguknak kell viselniük. Ez a helyzet több kisvállalkozást a padlóra küldhet.

A kormány a kölcsönök visszafizetésének moratóriumára hozott rendelete alapvetően az építésügyben két réteget érint: a beruházókat, akik így veszteségeiket csökkenthetik, és a lakáshiteleket visszafizető magánszemélyeket. Mindez helyes. De az iparágban a legveszélyeztetettebbek a kis- és középvállalkozók, akik alig vesznek fel hiteleket – a rendelkezés tehát nem érinti őket –, és a legkönnyebben szabadulhatnak meg munkavállalóiktól, ezért számukra más támogatás lenne szükséges.

A támogatásnak két formája lehet: pénzbeli és jogi. A pénzbeli támogatás kigondolása nem egyszerű feladat, bár létezik olyan jogszabály, amelyhez csatlakozni lehet [9/2011. (II. 15.) kormányrendelet]. Kicsit egyszerűbb a jogi támogatás, amelyben a jogszabályoknak jelenlegi helyzethez igazításával csökkentenék a felesleges viták és perek számát, éppen a vis maior értelmezésével és alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ezekben a kérdésekben a mérnöki kamara javaslatokat fog készíteni a kormányzat számára. Addig is, akinek a szerződésében nincs szó vis maiorról, írjon a megrendelőnek tájékoztató, akadályközlő levelet, ha úgy látja, hogy a krízishelyzet miatt nem tudja szerződését teljesíteni. Később pedig majd alaposan részleteznie kell, hogy az akadályoztatás mi módon jelentkezett számára, és milyen költségeket okozott.

Mindehhez azonban elsősorban jó egészséget kívánok!

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...