1974-ben egy kanyarós fiatal lány iskolába ment New York Államban. Annak ellenére, hogy társai 97%-át beoltották, 28 fő mégis megfertőződött. A fertőzött tanulók 14 különböző osztályba jártak, holott a vírusgazda fiatal lány kizárólag a saját osztálytermében tartózkodott. A „tettes” a cirkulációs üzemmódban működő szellőzőrendszer volt, amely beszívta a lány osztálytermében a vírusrészecskéket, és elterjesztette azokat az iskola körül.
A példa is kiválóan mutatja, hogy az épületek rendkívül hatékonyan terjesztik a betegségeket. Az épületek koronavírus terjesztésére gyakorolt ​​hatásának legjelentősebb bizonyítéka egy tengerjáró hajó, mely lényegében egy úszó épület. A körülbelül 3000 karanténba helyezett Diamond Princess fedélzetén lévő utas és személyzet közül legalább 700 ember fertőződött meg, és arányaiban nézve a hajón lényegesen magasabb a fertőzöttek száma, mint a kínai Wuhanban, ahol a betegséget először azonosították.

Mit jelent ez az épületekre nézve?

Azon többség, akik nem óceánjáró hajókon tartózkodnak, hanem iskolákban, irodaházakban vagy lakótömbökben, néhányan már biztosan elgondolkodtak azon, ideiglenesen vidékre utazzanak-e, ahogyan az emberek a múltban járványok idején tették. A jelenlegi irányelvek szerint a vírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed például köhögéssel, tüsszentéssel. Ezért az a javaslat, hogy mossunk kezet, tisztítsuk meg a felületeket és tartsunk távolságot. Köhögéskor és tüsszentéskor nemcsak a nagy cseppecskék, hanem a levegőben lebegő kisebb részecskék is szétszóródnak, és akár magasan maradva az épületek körül áramolhatnak, így terjesztve a levegőben a kórokozókat. Kiderült azonban, hogy bár a sűrű városi beépítettség elősegítheti a vírusos betegségek terjedését, az épületek a fertőzés terjedésének akadályai is lehetnek! Évek óta helytelenül járunk el: bezárjuk az ablakokat és visszaáramoltatjuk a levegőt, melynek eredményeként az iskolák és irodaházak krónikusan alul vannak szellőztetve, ami növeli a betegségek terjedését, sőt a kognitív funkciókat is rontja.

Mit tehetünk (másként)?

Először is, ha több kültéri levegőt vezetünk be a fűtő- és szellőzőrendszerekkel rendelkező épületekbe, vagy kinyitjuk az ablakokat, azzal elősegítjük a levegőben lévő szennyező anyagok hígítását, és így csökkenthető a fertőzés esélye. Egy nemrégiben közzétett tanulmány megállapította, hogy a kültéri levegőszellőzés minimális szintjének biztosítása annyira csökkenti az influenza átterjedését, mintha az épületben rendszeresen tartózkodó, illetve élő emberek 50–60%-át beoltották volna.

Az épületekben általában a levegőt cirkuláltatják, amelyről kimutatták, hogy a fertőzés kockázatát növelik, mivel az egyik területen szennyezett levegő az épület más részeire áramlik (éppen úgy, mint a cikk elején említett kanyarós esetben). Ha nagyon hideg vagy nagyon meleg a levegő hőmérséklete az szintén ráerősít a fertőzés terjedésére, tényleges katasztrófát okozva. Ha nincs más megoldás és a levegőt feltétlenül újra keringetni kell, minimalizálható a keresztszennyeződés a szűrés fokozásával. A legtöbb épület alacsony minőségű szűrőt használ, amely a vírusrészecskék kevesebb, mint 20%-át képes elfogni. Ezzel szemben a kórházak általában olyan szűrőt használnak, amelynek úgynevezett MERV besorolása 13 vagy annál magasabb: jó okuk van rá, mivel ezek a típusok a levegőben terjedő vírusrészecskék több mint 80%-át ki tudják szűrni.

Mechanikus szellőztetőrendszer nélküli épületek esetén, vagy ha az épület rendszerét ki akarjuk egészíteni a veszélyeztetett területeken, a hordozható légtisztítók hatékonyan szabályozhatják a levegőben lévő részecskék koncentrációját. A legtöbb minőségi hordozható légtisztító HEPA szűrőket használ, amelyek a részecskék 99,97%-át elfogják. „Ezeket a megközelítéseket empirikus bizonyítékok támasztják alá. A csapatom legutóbbi, szakértői áttekintésre benyújtott munkájában azt találtuk, hogy a kanyaró esetében, amely a levegőben átterjedő betegségként dominál, jelentős kockázatcsökkentés érhető el a szellőztetési sebesség növelésével és a szűrési szint javításával” – vélekedik dr. Allen.

A koronavírusról fontos tudni, hogy terjedhet a szennyezett felületek által – olyan dolgok, mint ajtófogantyúk, munkalapok, liftgombok, mobiltelefonok. Ezen nagy tapintású felületek gyakori tisztítása és fertőtlenítése tehát sokat segíthet. Az otthoni környezetben, illetve az alacsony kockázatú környezetben a zöld tisztítószerek is rendben vannak. Bőséges bizonyíték van arra is, hogy a vírusok jobban élnek alacsony páratartalom mellett. Néhány fűtési- és szellőztető képes a páratartalmat az optimális 40–60% tartományban tartani, de a legtöbb nem. Ebben az esetben a hordozható párásítók lehetnek segítségünkre a páratartalom növelésében mind munkahelyünkön, mind otthonunkban.

A járvány hatásainak korlátozására „all-in” megközelítésre van szükség. Tekintettel arra, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság, mindent meg kell tennünk a megelőzés érdekében, melynek egyik eleme, hogy az épített környezetünkre is jobban figyelünk és betartjuk a fentebb írt tanácsokat.
Forrás: www.nytimes.com/

Alapvetően a szellőző rendszerekkel az épület levegőjében található baktériumszám csökkenthető, abban az esetben, ha nem alkalmazunk a rendszerben visszakeverést – magyarázza Király Tamás okl. gépészmérnök, az AERECO Légtechnika Kft. cégvezetője. – Ha valamilyen szintű visszakeverés van a rendszerben, a megfelelő minőségű szűrők alkalmazása és azok karbantartása elengedhetetlen. A tisztán friss levegővel üzemelő, valamint azok az intelligens szellőző rendszerek, ahol az igények szerint automatikusan befolyásolható a belső levegő páratartalma, illetve a szellőzés intenzitása nagymértékben hozzájárulhatnak a vírus visszaszorításához, a zárt épületekben történő fertőzések megakadályozásához.