2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

Épületek kontra koronavírus

márc 11, 2020 | fókusz

Az épületek elősegíthetik, de gátolhatják is a betegségek terjedését: a megfelelő szellőzés, levegőszűrés és páratartalom csökkentése megakadályozhatja a kórokozók terjedését, így például az új koronavírusét is. Dr. Joseph G. Allen, a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Karának egészséges épületek programigazgatója a New York Times-ban fejtette ki a koronavírussal kapcsolatos véleményét.

1974-ben egy kanyarós fiatal lány iskolába ment New York Államban. Annak ellenére, hogy társai 97%-át beoltották, 28 fő mégis megfertőződött. A fertőzött tanulók 14 különböző osztályba jártak, holott a vírusgazda fiatal lány kizárólag a saját osztálytermében tartózkodott. A „tettes” a cirkulációs üzemmódban működő szellőzőrendszer volt, amely beszívta a lány osztálytermében a vírusrészecskéket, és elterjesztette azokat az iskola körül.
A példa is kiválóan mutatja, hogy az épületek rendkívül hatékonyan terjesztik a betegségeket. Az épületek koronavírus terjesztésére gyakorolt ​​hatásának legjelentősebb bizonyítéka egy tengerjáró hajó, mely lényegében egy úszó épület. A körülbelül 3000 karanténba helyezett Diamond Princess fedélzetén lévő utas és személyzet közül legalább 700 ember fertőződött meg, és arányaiban nézve a hajón lényegesen magasabb a fertőzöttek száma, mint a kínai Wuhanban, ahol a betegséget először azonosították.

Mit jelent ez az épületekre nézve?

Azon többség, akik nem óceánjáró hajókon tartózkodnak, hanem iskolákban, irodaházakban vagy lakótömbökben, néhányan már biztosan elgondolkodtak azon, ideiglenesen vidékre utazzanak-e, ahogyan az emberek a múltban járványok idején tették. A jelenlegi irányelvek szerint a vírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed például köhögéssel, tüsszentéssel. Ezért az a javaslat, hogy mossunk kezet, tisztítsuk meg a felületeket és tartsunk távolságot. Köhögéskor és tüsszentéskor nemcsak a nagy cseppecskék, hanem a levegőben lebegő kisebb részecskék is szétszóródnak, és akár magasan maradva az épületek körül áramolhatnak, így terjesztve a levegőben a kórokozókat. Kiderült azonban, hogy bár a sűrű városi beépítettség elősegítheti a vírusos betegségek terjedését, az épületek a fertőzés terjedésének akadályai is lehetnek! Évek óta helytelenül járunk el: bezárjuk az ablakokat és visszaáramoltatjuk a levegőt, melynek eredményeként az iskolák és irodaházak krónikusan alul vannak szellőztetve, ami növeli a betegségek terjedését, sőt a kognitív funkciókat is rontja.

Mit tehetünk (másként)?

Először is, ha több kültéri levegőt vezetünk be a fűtő- és szellőzőrendszerekkel rendelkező épületekbe, vagy kinyitjuk az ablakokat, azzal elősegítjük a levegőben lévő szennyező anyagok hígítását, és így csökkenthető a fertőzés esélye. Egy nemrégiben közzétett tanulmány megállapította, hogy a kültéri levegőszellőzés minimális szintjének biztosítása annyira csökkenti az influenza átterjedését, mintha az épületben rendszeresen tartózkodó, illetve élő emberek 50–60%-át beoltották volna.

Az épületekben általában a levegőt cirkuláltatják, amelyről kimutatták, hogy a fertőzés kockázatát növelik, mivel az egyik területen szennyezett levegő az épület más részeire áramlik (éppen úgy, mint a cikk elején említett kanyarós esetben). Ha nagyon hideg vagy nagyon meleg a levegő hőmérséklete az szintén ráerősít a fertőzés terjedésére, tényleges katasztrófát okozva. Ha nincs más megoldás és a levegőt feltétlenül újra keringetni kell, minimalizálható a keresztszennyeződés a szűrés fokozásával. A legtöbb épület alacsony minőségű szűrőt használ, amely a vírusrészecskék kevesebb, mint 20%-át képes elfogni. Ezzel szemben a kórházak általában olyan szűrőt használnak, amelynek úgynevezett MERV besorolása 13 vagy annál magasabb: jó okuk van rá, mivel ezek a típusok a levegőben terjedő vírusrészecskék több mint 80%-át ki tudják szűrni.

Mechanikus szellőztetőrendszer nélküli épületek esetén, vagy ha az épület rendszerét ki akarjuk egészíteni a veszélyeztetett területeken, a hordozható légtisztítók hatékonyan szabályozhatják a levegőben lévő részecskék koncentrációját. A legtöbb minőségi hordozható légtisztító HEPA szűrőket használ, amelyek a részecskék 99,97%-át elfogják. „Ezeket a megközelítéseket empirikus bizonyítékok támasztják alá. A csapatom legutóbbi, szakértői áttekintésre benyújtott munkájában azt találtuk, hogy a kanyaró esetében, amely a levegőben átterjedő betegségként dominál, jelentős kockázatcsökkentés érhető el a szellőztetési sebesség növelésével és a szűrési szint javításával” – vélekedik dr. Allen.

A koronavírusról fontos tudni, hogy terjedhet a szennyezett felületek által – olyan dolgok, mint ajtófogantyúk, munkalapok, liftgombok, mobiltelefonok. Ezen nagy tapintású felületek gyakori tisztítása és fertőtlenítése tehát sokat segíthet. Az otthoni környezetben, illetve az alacsony kockázatú környezetben a zöld tisztítószerek is rendben vannak. Bőséges bizonyíték van arra is, hogy a vírusok jobban élnek alacsony páratartalom mellett. Néhány fűtési- és szellőztető képes a páratartalmat az optimális 40–60% tartományban tartani, de a legtöbb nem. Ebben az esetben a hordozható párásítók lehetnek segítségünkre a páratartalom növelésében mind munkahelyünkön, mind otthonunkban.

A járvány hatásainak korlátozására „all-in” megközelítésre van szükség. Tekintettel arra, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság, mindent meg kell tennünk a megelőzés érdekében, melynek egyik eleme, hogy az épített környezetünkre is jobban figyelünk és betartjuk a fentebb írt tanácsokat.
Forrás: www.nytimes.com/

Alapvetően a szellőző rendszerekkel az épület levegőjében található baktériumszám csökkenthető, abban az esetben, ha nem alkalmazunk a rendszerben visszakeverést – magyarázza Király Tamás okl. gépészmérnök, az AERECO Légtechnika Kft. cégvezetője. – Ha valamilyen szintű visszakeverés van a rendszerben, a megfelelő minőségű szűrők alkalmazása és azok karbantartása elengedhetetlen. A tisztán friss levegővel üzemelő, valamint azok az intelligens szellőző rendszerek, ahol az igények szerint automatikusan befolyásolható a belső levegő páratartalma, illetve a szellőzés intenzitása nagymértékben hozzájárulhatnak a vírus visszaszorításához, a zárt épületekben történő fertőzések megakadályozásához.

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...