5° C
Ma 2024. április 19., péntek, Emma napja van.
5° C
Ma 2024. április 19., péntek, Emma napja van.
Kiberbiztonsági útmutató készült a magyar kkv-knak

Kiberbiztonsági útmutató készült a magyar kkv-knak

A magyar kisvállalkozásokat támogató kiberbiztonsági kézikönyvet mutatott be az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT Digital), a Nemzetközi Digitális Alapítvánnyal (Global Digital Foundation) együttműködve a Huawei Technologies. A kiberbiztonsági...

Fenntartható városfejlesztési program indul

Fenntartható városfejlesztési program indul

Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára április 17-én...

Újraalkotott királyi lovarda

febr 12, 2020 | história

Műszakilag elkészült az újjáépülő lovarda a budai Várban. A régi pompájában helyreállított és multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet jövőre adják át – környezetének rendezése és akadálymentesítése után. A Hauszmann Alajosáltal tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. Most 70 év után született újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Az elkészült épületet lent egy rövid videó is bemutatja.

Hauszmann Alajos

(1847 – 1926)

Hauszmann Alajos 1847. június 9-én született Budán. Tanulmányait a Műegyetemen és a berlini Bauakademie-n végezte, majd friss építészként bejárta Németországot, Franciaországot, valamint Itáliát. Tapasztalatai hozzásegítették ahhoz, hogy a hazai építészetben a festő- és szobrászművészeti alkotásokkal történő összehangolás magasiskoláját teremtse meg.

Stílusát a reneszánsz és barokk elemektől ihletett historizmus jellemezi. Legismertebb alkotásai közül kiemelkedik a New York-palota és a Királyi Kúria (volt Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri palotája). Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a budai egyetemen, így gyakorolva jelentős hatást a hazai építészek elkövetkező nemzedékeire.
Utolsó jelentős munkája a Műegyetem főépülete volt, ám igazán a budai királyi palota tervezése és kivitelezésének irányítása alatt teljesedett ki, mellyel Ybl Miklós halálát követően, 1891-ben – az elhunyt mester akarata szerint bízták meg. A krisztinavárosi szárnyat Ybl szelleméhez hűen alkotta, létrehozva Európa egyik legelőkelőbb palotanegyedét. A dunai oldal bővítését ezt követően kezdték meg, ahol már szabadabban bontakoztathatta ki saját művészi elképzeléseit. Az épület Szent György térig történő meghosszabbításával kialakult annak jelenlegi formája, kupolával ékített szimmetrikus tömbje koronaként áll a Várhegy déli végében.

Kiberbiztonsági útmutató készült a magyar kkv-knak

Kiberbiztonsági útmutató készült a magyar kkv-knak

A magyar kisvállalkozásokat támogató kiberbiztonsági kézikönyvet mutatott be az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT Digital), a Nemzetközi Digitális Alapítvánnyal (Global Digital Foundation) együttműködve a Huawei Technologies. A kiberbiztonsági...

Fenntartható városfejlesztési program indul

Fenntartható városfejlesztési program indul

Fenntartható városfejlesztési program indul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) egyik pilléreként – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területfejlesztésért felelős államtitkára április 17-én...