Tavaly novemberben az építőipari termelés 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberhez mérten az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 4,5 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2019 első 11 hónapjában az építőipari termelés 24,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Novemberben mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett éves összevetésben: az épületeké 8,0 százalékkal, az egyéb építményeké 5,7 százalékkal. Az épületeknél továbbra is a lakó-, kulturális és ipari épületek építése, az egyéb építményeknél pedig az út- és vasútfejlesztési munkák voltak jelentősek – olvasható a KSH közleményében.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 1 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésében 7,9 százalékkal nőtt. A speciális szaképítés termelése 11,7 százalékkal bővült 2018. novemberéhez viszonyítva.
Tavaly novemberben a megkötött új szerződések volumene 24,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. 2019. novemberében útépítésekre és vasútfelújításra kötöttek nagy értékű szerződéseket.

Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállománya 8,3 százalékkal elmaradt a 2018 november végén mért adattól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 46,4 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 20,1 százalékkal csökkent.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában közölte, 2019 egészében az építőiparban csaknem 30 százalékos bővülésre számít, 2020-ban pedig 10 százalék körüli növekedést vár a magas bázis miatt. Az elemző szerint az építőipar hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakul, a trend azonban továbbra is érdemi növekedést mutat. Az okok közé tartozik például a szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületeknél eredményez csúszásokat, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de a téli időjárás sem kedvez a külső munkálatoknak. A visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik –, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években, az iparág motorjai azonban továbbra is az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások lesznek. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint a tavaly novemberi 6,8 százalékos növekedés jelentős lassulás a korábbi hónapok eredményeihez képest. Az épületépítések november végi szerződésállománya 46 százalékos éves növekedése mellett az út-, vasútépítéseket és mélyépítési beruházásokat is magában foglaló egyéb építményeknél több mint 20 százalékos visszaesés következett be. Mindez azt jelenti, hogy a részben uniós forrásokon alapuló fejlesztések kezdenek kifutni. Az épületek építésénél viszont a lakásépítések mellett a kereskedelmi ingatlanoknak köszönhető a növekedés. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2020-ban az építőipar a korábbinál jóval lassabb növekedésre áll át, és míg az ágazat 2019-ben vélhetően több mint 20 százalékkal bővült, idén 10 százalékos emelkedés várható. (Forrás: KSH, MTI; fotó: NIF)