Az ENSZ Környezetvédelmi Programja a Nemzetközi Energiaügynökséggel közösen elkészítette és publikálta az épületek és beruházások 2019. évi globális státusz jelentését.

Amíg a tavalyi, 2018-as értékelésben jól látható, hogy a kormányok, szervezetek és vállalatok egyaránt komoly lépéseket tettek pl. a fűtés és világítás terén, melyeknek már érzékelhető hatása is volt, addig az idei globális állapotjelentés azt mutatja meg, hogy miközben a kibocsátások újra növekednek, az ezek kezelésére irányuló tevékenységek elakadtak. A kibocsátás növekedését nagyrészt a megemelkedett energiaigény okozza, többek között az olyan energiaigényes iparágakhoz, mint az acélgyártás.

A jelentés rámutat a pozitív tendenciákra egyes területeken, beleértve a hatékony világítási rendszereket, mint a LED-EK; továbbfejlesztett ablak-és szigetelőrendszereket; amely 20 százalékkal növeli a megújuló energiaforrások használatát az épületek, ezzel jelentősen csökkentve a fűtési energia felhasználást 2010 óta.

Az épületek alapterülete az elmúlt kilenc évben, világszinten 28%-kal nőtt, mely az energiafogyasztás 8%-os emelkedéséhez vezetett ugyanezen periódus alatt. Különös aggodalomra ad okot a terek hűtése: a légkondicionálók használata ugrásszerűen, több mint háromszorosára nőtt 2010 óta. A légkondicionáló egységek főként fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energiával működnek, de kettős hatásuk van, mivel jellemzően hűtőközeg-vegyszereket használnak, és bocsátanak ki, ezzel is hozzájárulva a globális felmelegedéshez. A szakértők rámutattak, hogy ennek megakadályozásához kritikus fontosságú a hatékony, passzív hűtés alkalmazása, továbbá a természet-alapú megoldások – mint városi erdők, zöldtetők és homlokzatok –, amelyek csökkentik a jelenleg legelterjedtebb elektromos hűtési rendszerek használatát.

A jelentés kulcspontjai:

  • Nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az épületek, illetve az építkezések a Párizsi Egyezményben kitűzött célok eléréséhez szükséges formában történjenek.
  • Az épületek, és az építőipar a szén-dioxid-kibocsátás közel 40% -át generálják, ám az ez elleni cselekvés továbbra is messze elmarad a lehetőségektől.
  • A párizsi klímaegyezmény céljainak elérésében, illetve az éghajlatváltozás megakadályozásában az építőipari ágazat kulcsfontosságú lehet.

Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán elmondta: „Szembe kell néznem két alapvető dologgal: az elkövetkező 30 évben a világ népessége valószínűsíthetően 2 000 000 000 fölé emelkedik, ami több otthonteremtéshez és kapcsolódó építkezéshez vezet; ugyanakkor egy szén-dioxid semleges világot szükséges létrehozni, ha el akarjuk kerülni a veszélyes éghajlatváltozást.”

A 2019. évi globális építőipari státuszjelentés elérhető 5 nyelven, az alábbi linkre kattintva: 
2019 Global Status Report for Buildings and Construction