13° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
13° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...

Úton a zéró-kibocsátás felé

jan 3, 2020 | kitekintő

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja a Nemzetközi Energiaügynökséggel közösen elkészítette és publikálta az épületek és beruházások 2019. évi globális státusz jelentését.

Amíg a tavalyi, 2018-as értékelésben jól látható, hogy a kormányok, szervezetek és vállalatok egyaránt komoly lépéseket tettek pl. a fűtés és világítás terén, melyeknek már érzékelhető hatása is volt, addig az idei globális állapotjelentés azt mutatja meg, hogy miközben a kibocsátások újra növekednek, az ezek kezelésére irányuló tevékenységek elakadtak. A kibocsátás növekedését nagyrészt a megemelkedett energiaigény okozza, többek között az olyan energiaigényes iparágakhoz, mint az acélgyártás.

A jelentés rámutat a pozitív tendenciákra egyes területeken, beleértve a hatékony világítási rendszereket, mint a LED-EK; továbbfejlesztett ablak-és szigetelőrendszereket; amely 20 százalékkal növeli a megújuló energiaforrások használatát az épületek, ezzel jelentősen csökkentve a fűtési energia felhasználást 2010 óta.

Az épületek alapterülete az elmúlt kilenc évben, világszinten 28%-kal nőtt, mely az energiafogyasztás 8%-os emelkedéséhez vezetett ugyanezen periódus alatt. Különös aggodalomra ad okot a terek hűtése: a légkondicionálók használata ugrásszerűen, több mint háromszorosára nőtt 2010 óta. A légkondicionáló egységek főként fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energiával működnek, de kettős hatásuk van, mivel jellemzően hűtőközeg-vegyszereket használnak, és bocsátanak ki, ezzel is hozzájárulva a globális felmelegedéshez. A szakértők rámutattak, hogy ennek megakadályozásához kritikus fontosságú a hatékony, passzív hűtés alkalmazása, továbbá a természet-alapú megoldások – mint városi erdők, zöldtetők és homlokzatok –, amelyek csökkentik a jelenleg legelterjedtebb elektromos hűtési rendszerek használatát.

A jelentés kulcspontjai:

  • Nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az épületek, illetve az építkezések a Párizsi Egyezményben kitűzött célok eléréséhez szükséges formában történjenek.
  • Az épületek, és az építőipar a szén-dioxid-kibocsátás közel 40% -át generálják, ám az ez elleni cselekvés továbbra is messze elmarad a lehetőségektől.
  • A párizsi klímaegyezmény céljainak elérésében, illetve az éghajlatváltozás megakadályozásában az építőipari ágazat kulcsfontosságú lehet.

Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán elmondta: „Szembe kell néznem két alapvető dologgal: az elkövetkező 30 évben a világ népessége valószínűsíthetően 2 000 000 000 fölé emelkedik, ami több otthonteremtéshez és kapcsolódó építkezéshez vezet; ugyanakkor egy szén-dioxid semleges világot szükséges létrehozni, ha el akarjuk kerülni a veszélyes éghajlatváltozást.”

A 2019. évi globális építőipari státuszjelentés elérhető 5 nyelven, az alábbi linkre kattintva: 
2019 Global Status Report for Buildings and Construction

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...