A kezdő mérnökök 45%-a szerint biztos jövőt jelent a szakmájuk

A CLAAS Hungária országos felmérés keretében vizsgálta a Z generációs fiatal mérnökök karrierválasztási szokásait és igényeit. A szakma kiválasztása során a legjellemzőbb a céltudatos, már gyerekkorban eldöntött pályaválasztás, de emellett a baráti és szülői tanácsok is befolyásoló tényezők, a válaszadók közel 10%-a azonban egyszerűen csak szerette volna megtapasztalni, hogy mit is adhat számukra a mérnök szakma.

Hol tájékozódnak a fiatalok?

A felmérés megmutatta, hogy legtöbben az álláshirdető portálokról tájékozódnak új álláslehetőség iránt. A válaszadók 44%-a azonban főként a social media felületeket részesíti előnyben, s ezeken keres lehetőségeket. Az emberi kapcsolatok azonban továbbra sem elhanyagolhatók, hiszen az ismerősök ajánlása 40%-ot ért el a válaszok rangsorában. Minden második válaszadó számára fontos volt, hogy munkájuk izgalmas projekteket és kihívásokat is tartalmazzon, derült ki a felmérés egyik kérdéséből. A biztos megélhetés, mint választási szempont csupán 9%-uknál jelent meg első helyen.

Fontos a munka és magánélet egyensúlya

A megkérdezettek 31%-ának az volt a legfontosabb egy munkahely kiválasztásakor, hogy legyenek fejlődési, előrelépési lehetőségeik, a karrierút pedig már az elején jól látható legyen. A munka és magánélet egyensúlya minden ötödik válaszadó számára elsődleges szempontként jelent meg, de a lokáció és a fizetés is fontos tényező egy-egy munkahely kiválasztásánál. A válaszadók közel háromnegyede városi, községi lakóhellyel rendelkezik, 11%-uk a fővárosban, 16%-uk pedig valamelyik megyeszékhelyen él.

A Z generáció

A Z generáció tagjai jellemzően 1995 és 2010 között születtek. Tagjai tipikusan különböznek az előző generációk, főleg a közvetlenül megelőző Y generáció tagjaitól, egy új típusú nemzedék, amelynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen élni a web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés.
A Z generáció tagjainak, akik a XX. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking) csak nem annyira behatóbban marad meg a felvett információ, mint az előző generációknál.
A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.
Az 1920 és 1939 között születettek az ún. veteránok, a Baby boom-korszak az 1940 és 1959 között született embereké, míg az X generációhoz az 1960 és 1983 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1984 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják. A 2010 után születetteket alfa generációnak (Generation Alpha) szokták nevezni.