21° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
21° C
Ma 2023. szeptember 25., hétfő, Eufrozina és Kende napja van.
Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...

A kaposvári teátrum újjászületése

nov 15, 2019 | országjáró

Átadták a közönségnek a felújított és kibővített Csiky Gergely Színházat november 11-én.
A beruházás több mint 9 milliárd forintba került, a három évig tartó rekonstrukciót pedig nehezítette, hogy a több mint százéves épület szerkezete rosszabb állapotban volt, mint azt
a mérnökök az első felméréskor valószínűsítették.

Az épület a félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása volt, a színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását pedig a magyar építéstörténet úttörő szerkezetként tartja számon. Az ötvenes években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette, majd ezt követően nyolcvanas évek elején teljes felújításon esett át. A színház rekonstrukciójához az elmúlt években többször készültek engedélyezési tervek. Az épület átalakításának, bővítésének koncepciója folyamatosan módosult, a megbízói igények, ill. az épület állagának romlása miatt.

Az eredeti színház épület 1910-1911-ben épült Magyar Ede és Stahl József  tervei alapján.  A nyugati főbejárati részen 3 szint magas, a nézőtér két oldalán négyszintes. A főszínpadhoz északon és délen csatlakozó épületrészek három szintesek, hátsó színpad területén az épület két szintes volt. A műemléképület szerkezeti rendszere monolit vasbeton pillérváz. H-alakú pillérek (külméret kb. 30 x 30 cm), közötte nagyméretű tégla kifalazás 15 cm vastagságban. A 20 x 20 cm keresztmetszetű vasbetongerendák között 8-10 cm vastagságú monolit vasbeton födémlemezek vannak, így az egyes födémmezők általában a vasbetonpillérek vonalában lévő gerendákra támaszkodnak (illetve ezekkel a gerendákkal merevítettek). Jellemző a nézőtéri páholyok szerkezete: a nézőtér felé futó gerendák alaprajzilag úgy vannak megépítve, hogy egy-egy páholyból a lehető legelőnyösebb látószöget próbálják biztosítani a nézőtér irányába. A nézőtér feletti födém a tető hajlásszögét követi: ferde monolit vasbetonlemez, mely kb. 2,0 m-ként megépült, oldalnézetben háromszög geometriájú vasbetonkeretekre támaszkodik. A tetőtéri keretek közül minden második kerethez készült csak alsó összekötő gerenda. A nézőtér feletti íves álmennyezet cementrabitzból készült, és a padlástér feletti ferde monolit vasbetonlemezhez volt felfüggesztve.

A nézőtér és a színpad között vasbetonkeret épült. Belső oldalán a pillérekre támaszkodó rácsos tartó tartja a nézőtér lezárását biztosító vasfüggönyt. A színpadtömb határoló szerkezete vasbetonvázas, a színpadtér legfelső födéme vasbeton. A színpad feletti négyszintes, acélszerkezetű kezelő, illetve technológiai födémek a 19,40 m magasságban található acélszerkezetű zsinórpadlás födéméről vannak befüggesztve.

A később épült bővítéseket a rekonstrukció során elbontották.

A teljes cikk a Mérnök Újság novemberi számában olvasható.

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik Magyarországon

Magyarországon már csaknem 80 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik, amelyek a teljes gépjárműállomány kevesebb mint 2 százalékát adják, a forgalomban viszont a környezetkímélő járművek felülreprezentáltak – közölte a Magyar Elektromobilitás Egyesület (Elmob)...