A Total olajipari cég alapítványa aláírta a megállapodást november 7-én a francia örökségvédelmi alapítvánnyal (FDP) arról, hogy 100 millió euróval (33,2 milliárd forinttal) járul hozzá a tűzvész sújtotta párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséhez.

Madaras Botond

Madaras Botond

Az összeget a munkálatok előrehaladtával 2020-tól kezdve az igények függvényében, részletekben utalja át az olajipari cég a Total elnök-vezérigazgatója, Patrick Pouyanné és Guillaume Poitrinal, az örökségvédelmi alapítvány elnöke által aláírt megállapodás szerint. Az FDP június 29-én finanszírozási keretmegállapodást kötött az állammal az eddig beérkezett adományok és szponzorációk felhasználásáról. Az FDP eddig 44,9 millió eurót utalt át a katedrális biztosítására megkezdett munkálatok finanszírozására. Guillaume Poitrinal, az FDP elnöke üdvözölte, hogy a Total felismerte, hogy az örökségvédelem támogatása mennyire fontos munkahelyteremtő és GDP-erősítő forrás, míg a Total elnöke azt hangsúlyozta, hogy története legjelentősebb adományával a cég azt az országot kívánja támogatni, ahol létrejött.
Az FDP-n kívül a Notre-Dame Alapítvány, valamint a Fondation de France is fogadja a székesegyház újjáépítésére érkező anyagi támogatásokat. Az FDP számlájára eddig a világ 152 országából 234 ezer adományozótól 223 millió érkezett. Az egyéni adományozók 24,6 millió eurót utaltak át, ebből 1,9 millió euró külföldről érkezett, míg 178 francia önkormányzat 4,3 millió euróval járult hozzá a párizsi székesegyház felújításhoz.  Az adományozó nagyvállalatok és más szponzorok száma eddig 103, és az általuk átutalt összeg 195,7 millió euróra rúg.

A Total alapítványa 13 éve támogatja a francia örökségvédelmi projekteket, legyen szó épületek megóvásáról vagy turisztikai látványosságokról. A több mint egy évtized alatt a nagyvállalat 28 milliót adományozott 232 projektre. Az olajipari nagyvállalaton kívül látványos felajánlás érkezett az áprilisi tűzvész másnapján Francois Pinault üzletembertől, a Kering luxuscsoport tulajdonosától 100 millió eurós összegben, míg Bernard Arnault, az LVMH elnöke 200 millió eurót ajánlott fel a Notre-Dame helyreállítására.

Franck Riester francia kulturális miniszter a múlt hónapban arról tájékoztatott, hogy mindeddig 922 millió eurós (306 milliárd forintos) felajánlás érkezett a székesegyház helyreállítására, s ebből eddig már 104 millió eurót (35 milliárd forintot) ki is fizettek. (MTI)

A CBC News a tűzről: 

Quo vadis Notre-Dame?

850 évvel ezelőtt, 1163-ban fektette le a párizsi Notre-Dame székesegyház alapkövét III. Sándor pápa, mely másfél évszázadig, 1320-ig épült. A 128 m hosszú, 41 m széles gótikus épület ikonikus ikertornyai 63 m magasak. Hosszháza öt-, keresztháza egyhajós rendszerű, a fő hajókon keresztboltozatos térlefedéssel. A hosszház főhajóját alátámasztó falakat a keresztboltozat vállmagasságában támívek gyámolítják, stabilitást adva a szerkezetnek. A 2019. április 15-i tűzvészt élőben közvetítette minden hírcsatorna, láthattuk, ahogy a teljes fedélszékre kiterjedő tűz emészti a templomot.

Az oltási munkát követően egyértelművé vált, hogy nem csak a teljes tetőszerkezet, de a fő– és a keresztház boltozatai is súlyosan károsodtak. A francia kormány azonnal bejelentette, hogy a helyreállítási, újjáépítési munkákat megkezdik. De mit is szűrhetünk le a sok felől özönlő, de legtöbbször csak általános információkból?

Nyilvánvaló, hogy az épület fa tetőszerkezete teljesen elpusztult, a Huszár-torony összeomlását is élőben követhettük. De vajon milyen kárt szenvedtek a nem éghető, kő anyagú szerkezetek? A fellelhető képeken látszik a fő hosszhajó több helyen beszakadt boltozata, illetve a kereszthajó beszakadt boltozata. Ezek az épületrészek hosszú ideig voltak kitéve a hőhatásnak, de maga a leomló fedélszerkezet (vagy a két hatás együttese) is okozhatta a beszakadást (a templom lenyűgöző méreteihez mérten a boltozatok vastagsága csekély, ezt a leszakadó tetőszerkezet átüthette).

A Notre-Dame székesegyház alapvető építőanyaga a mészkő, melyből hagyományos kőművesmunkával építették meg a falazatokat és a boltozatokat. A mészkő és a habarcs – bár anyagukban nem éghetőek – de a szilárdságért felelős fő alkotójuk magas – de nem extrém magas! – hőmérsékleten elbomlik (ez tulajdonképpen a mészégetés folyamata is). 800 °C fölött a mészkő és a habarcs szilárdsága gyakorlatilag megszűnik, de már 500 °C fölött jelentős szilárdságcsökkenésre kell számítani (a kőzet szerkezetétől is jelentősen függ a szilárdságcsökkenés lefutása). Egy több órán tartó intenzív tűzben a tűzzel közvetlenül érintkező falazott szerkezeteket érhetett ilyen hatás. Nagyon valószínű ezért, hogy a megmaradt szerkezeteket (különös tekintettel a közvetlenül a tető alatti részeket) igen alapos kémiai és mechanikai vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt megtartásukról, avagy bontásukról döntenek.

Nem kisebb problémát jelent, hogy a beomlott boltozatrészek miatt a szerkezet erőjátéka is kényszerűen átalakult, a boltvállak stabilitását biztosító, jellemzően kétoldali megtámasztás megváltozott, a karcsú pillérek és falak állékonysága veszélybe került, ami a templom további, katasztrofális károsodásával veszélyeztet. A fotók alapján reményre ad okot, hogy a keresztboltozatok hosszabb szakaszokon nem szakadtak le a falak mellett (inkább a boltozatok középső részén omlottak be nagyobb mezők). Egyes helyeken jól kivehető, hogy a keresztboltozat merevebb keresztbordái közötti vékonyabb héjrész omlott le (ezek a részek a legérzékenyebbek a koncentrált terhelésekre is, amit a leszakadó fedélszék egyértelműen okozhatott, jelentős dinamikus hatással).

A templom újjáépítésének legkritikusabb feladata a falazatok és boltozatok helyreállítása. Sok helyen olvasni a tölgyfa anyagú tetőszerkezet (újra)építésének problémájáról – arról, hogy nem lehet ilyen mennyiségben megfelelő minőségű építési keményfát beszerezni – de megítélésem szerint ennek megoldása csak idő és pénz kérdése. A legfontosabb, hogy legyen mire a tetőt megépíteni!