© Dr. Szakács György, 2020.
Tartalom a rövid összefoglalóhoz
1. A jogszabályok szerepe, helye a műszaki szabályozásban
2. A magyar jogszabályok rendszere és hierarchiája
3. Az európai jogszabályok rendszere és hierarchiája
1. A jogszabályok szerepe, helye a műszaki szabályozásban
1994 óta a jogszabályok és a szabványok eltérő szerepkört töltenek be, ezért határozott különbséget kell tenni közöttük. Bár mindkét dokumentumtípus rendeltetése a szabályozás, célszerű, ha a műszaki tartalmú jogszabályokban elsősorban a legfontosabb általános elvek, alapvető biztonsági követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. A szabványok pedig, többnyire a műszaki megvalósítás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák. Ezen a weboldalon a továbbiakban a jogszabályokkal foglalkozunk, a szabványokról itt talál információkat.
A jogszabályok kidolgozása és közzététele állami feladat: a törvényeket az Országgyűlés szavazza meg, a kormány és a miniszterek rendeleteket dolgoznak és adnak ki. A jogszabályok azért készülnek, hogy az államigazgatás közvetlen irányítási eszközeiként szolgáljanak.
A jogszabályok kidolgozását a költségvetés finanszírozza. A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező, függetlenül a jogszabály típusától.
A jogszabályokra nem terjed ki a szerzői jogvédelem. Bár a jogszabályokban is komoly szellemi alkotómunka testesül meg, a kötelező jelleg miatt a minél könnyebb hozzáférés fontosabb, mint a szerzői jogvédelem. A jogszabályok esetén létezik ingyenes hozzájutási lehetőség is (pl. az internetről letölthetők).
A hazai jogszabályok kereshetők, majd letölthetők például a Nemzeti Jogszabálytárból. Számos keresési lehetőség van. Ha tudjuk melyik jogszabályról van szó, az év, sorszám, típus megadásával egyértelműen megtalálható a keresett jogszabály. A „mai napon érvényes” változat mellett általában más időállapotok is lekérdezhetők.
Az uniós jogszabályok magyar nyelven elérhetők és letölthetők az ún. EUR-Lex adatbázisból. Ha az oldal esetleg angolul jönne be, a jobb felső sarokban át lehet váltani magyarra. A részletes keresés során itt is célszerű az év, sorszám, típus hármasát használni, ezek a lehetőségek lejjebb görgetve találhatók meg.
A jogszabályok jegyzékében felsorolt jogszabályoknál linket adunk meg a jogszabály közvetlen eléréséhez.
2. A magyar jogszabályok rendszere és hierarchiája
A jogszabályok számos típusából csak azt a hármat emeljük ki, amelyekkel a műszaki szabályozásban általában találkozni szoktunk:
- a törvény;
- a kormányrendelet;
- a miniszteri rendelet.
Meg kell jegyezni, hogy a kormányhatározat – szemben a kormányrendelettel – nem jogszabály. Kormányhatározatot lehet hozni például arról, hogy egy adott miniszter meghatározott témakörben, előírt határidőig alkosson miniszteri rendeletet, vagy meglévő jogszabályt meghatározott tartalommal módosítson.
A jogszabályok hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal.
Törvény nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, kormányrendelet nem lehet ellentétes törvénnyel, a miniszterek rendeletei pedig sem törvénnyel, sem kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek.
A jogszabályok előbbi hierarchiájának azonban az alkalmazó szakemberek szempontjából általában nincs gyakorlati jelentősége, mert a jogszabály mindig kötelező, függetlenül annak szabályozási szintjétől. A jogszabályok logikus, összefüggő rendszert alkotnak, szakszerű jogalkotás esetén nem szabad, hogy a különböző szintű jogszabályok között ellentmondás legyen. A hierarchiát csak akkor kell figyelembe venni, ha mégis ellentmondást tapasztalunk, ilyen esetben a magasabb szintű jogszabály a mérvadó, azonos szintű jogszabályok esetén pedig a későbbi kiadású.
Az Európai Unió jogszabályai azonban az EU tagállamok jogrendjében – így a magyar jogrendben is – elsődlegességet élveznek az Európai Unió alapszerződéséből és az Európai Unió Bíróságának jogértelmezéséből következően.
3. Az európai jogszabályok rendszere és hierarchiája
Az EU alapszerződés saját jogrendszert hívott létre, és a Szerződés életbelépésével a közösségi jog elemeit a tagországok kötelesek beépíteni nemzeti jogrendjükbe. Ez azt jelenti, hogy a tagországok lemondanak a saját országuk feletti rendelkezési jog egy részéről. Deklarálták, hogy a közösségi jog előnyt élvez a nemzeti joggal szemben, azaz meg kell változtatni minden olyan nemzeti előírást, amely a közösség jogszabályaival ellentétes.
Az alapszerződés szolgáltatja a keretet a tagállamok szabályozási tevékenységéhez, ezért „elsődleges” jogszabálynak nevezik. Az elsődleges joghoz tartoznak az alapszerződést kiegészítő, módosító szerződések és a csatlakozási szerződések.
Az alapszerződésben megfogalmazott jogköröknél fogva az Európai Unió illetékes szervei ún. „másodlagos” jogszabályokat dolgoznak ki és léptetnek hatályba.
A másodlagos jogszabályoknak három fajtája létezik: rendelet (regulation), irányelv (directive) és határozat (decision). Ezek azok az uniós jogszabályok, amelyekkel a különböző műszaki szakterületek szabályozása során szakemberként találkozhatunk, és amelyeket napi munkánk során alkalmaznunk kell.
A rendelet alkalmazása általános érvényű, teljes egészében közvetlenül kötelező minden tagállamban. Ez azt jelenti, hogy a rendelet hatályba lépésekor automatikusan, külön nemzeti jogalkotás nélkül minden egyes tagállamban is hatályba lép. A rendeletek jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg tagállamok és egyének számára is.
Az irányelv a címzett tagállamok részére kötelező, de csak „az elérni kívánt eredmény” tekintetében. Az irányelv nem közvetlen hatályú, hanem a tagországokra bízza az irányelv bevezetésének, honosításának módját – nemzeti jogszabályokon keresztül.
A határozat teljes egészében kötelező azokra, akik a címzettjei. Egy-egy intézményre vagy tagállamra (tagállamokra) vonatkozó döntés, amely a címzettet felszólítja pl. egyfajta eljárás követésére.
A jogszabályok hierarchiájában elsődleges az alapszerződés, ezt követően a területre vonatkozó rendelet (ha van), majd az irányelv(ek), továbbá a határozat(ok).
Megjegyezzük, hogy az „irányelv” kifejezéssel nemcsak az uniós jogalkotás, hanem a szabványosítás kapcsán is találkozhatunk. A nemzeti szabványosításnál alacsonyabb hierarchikus szintű, ún. szakmai szabványosításban készülhetnek „irányelv”, „műszaki irányelv” elnevezésű dokumentumok, amelyeknek természetesen semmi közük az uniós jogszabályokhoz.