A Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Nagy Gyula 2021. március 27.-én arra kérte a tagokat és nyilvántartottakat, hogy egy kérdőív kitöltésével értékeljék a kamara elmúlt évi munkáját, és a négyéves ciklus alatti tevékenységét. A kéthetes kitöltési időszak alatt 3559 online kitöltött válasz érkezett, vagyis a kitöltési hajlandóság jelentősen meghaladta a hasonló véleménykutatásoknál a reprezentativitáshoz elvárt mértéket. A válaszadók összességében jónak és javuló tendenciájúnak ítélték a kamara elmúlt négy évben végzett tevékenységét, ugyanakkor azt is fontosnak tartották megfogalmazni, hogy milyen feladatok teljesítését várják el a következő ciklusban.
Tartalomjegyzék
1. A válaszadók legfontosabb adatai
- A válaszadók területi és tagozati megoszlása
- A válaszadók szakmai megoszlása
- A válaszadók megoszlása a felelősségi körök és a vállalkozások mérete szerint
2. Részletes értékelés a vírusév tapasztalatairól
- A mérnökök megrendelési csökkentek 2021-ben
- A válság eltérő hatással van a tervező, szakértő mérnökökre, és a kivitelezésben dolgozókra
- A tervező, szakértő mérnökök értékelése
- A kivitelezésben dolgozó mérnökök értékelése
- Körbetartozás – kintlévőségek kezelése
- Kormányzati támogató programok és felhasználásuk
- Távmunka, home office
3. Részletes értékelés a záruló négyéves kamarai ciklus megítéléséről
4. Tagok, nyilvántartottak javaslatai, kérései és elvárásai
5. Köszönetnyilvánítás
1. A válaszadók legfontosabb adatai
Az anonim kérdőív első része a válaszadók egyes – az értékelés szempontjából releváns – adatait rögzítette. A beérkezett válaszokból 3550 tartalmazta ezeket az adatokat. A továbbiakban ezek részletes elemzése történt meg.
A válaszok jelentős többsége a tagoktól érkezett (81%), míg a nyilvántartottaktól a válaszok 18 százaléka érkezett. 19 válasz érkezett olyanoktól, akik egyik kategóriának sem tagjai, de mérnökök. Számukra valószínűleg a kollégáik továbbították a kérdőívet – köszönjük, hogy fontosnak tartották véleményüket elmondani.
A tagok 14,04%-a, megközelítőleg minden hetedik osztotta meg véleményét, míg a nyilvántartottak 6,28%-a tartotta ezt fontosnak.
A válaszadók területi és tagozati megoszlása
A várakozásoknak megfelelően a legtöbb válasz a Budapesti és Pest Mérnöki Kamara tagjaitól érkezett. Ha az adatokat a területi kamara tagjainak számához arányosítjuk, akkor ettől eltérő képet kapunk: a tagok létszámarányosan Fejér, Jász-Nagyun-Szolnok és Somogy megyében voltak a legaktívabbak, a nyilvántartottak közül pedig Vas, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből nyilvánítottak véleményt a legtöbben.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a kitöltők melyik tagozathoz tartoznak, így az egyes tagozatok érdeklődése, aktivitása is jól megítélhető.
Érdekes képet mutat a kitöltők földrajzi megoszlása is: a válaszadók 92 %-a él városban. Valamivel több, mint egyharmaduk a fővárosban, egyharmaduk megyei jogú városokban, csaknem egynegyedük kisebb városokban. Egyéb kistelepülésen, illetve falvakban az országos átlagnál jelentősen kevesebb mérnök él és dolgozik.
A válaszadók szakmai megoszlása
A kérdőívben arra is választ kerestünk, hogy a mérnökök melyik mérnöki szakágban dolgoznak, vagy melyikben a legaktívabbak. Az építési tagozathoz kötődő feladatokat nevezték meg a legtöbben, majd az épületgépész és az elektrotechnikai mérnöki munkát végzi a legtöbb válaszadó.
A válaszadók jelentős többsége tervező, felelős műszaki vezető és szakértői munkát végez.
A válaszadók megoszlása a felelősségi körök és a vállalkozások mérete szerint
A válaszadók arányai jól tükrözik azt, hogy nagyon sok mérnök kis-, vagy mikrovállalkozásban végzi munkáját, így nemcsak mérnöki, hanem cégvezetői jellegű feladatai is vannak.
Ezt támasztja alá a válaszadók vállalkozásának méretét bemutató grafikon is.
2. Részletes értékelés a vírusév tapasztalatairól
A kérdéseink első csoportja azt vizsgálta, hogy vírus és a járvány éve milyen hatással volt a mérnökvállalkozásokra, és ezek a hatások milyen mértékben függenek a vállalkozások méretétől. A válaszadók megközelítőleg azonos aránya számolt be arról, hogy 2020. április és 2021. március között változatlan mennyiségű munkája volt (44%), illetve arról, hogy munkája valamilyen mértékben csökkent. (42%). A válaszadók 14 százalékának az elmúlt évben több munkája volt, mint korábban.
Ebben az időszakban minden negyvenedik vállalkozás végleg beszüntette tevékenységét (bár nem ismert, hogy ez milyen méretékben függött össze a járvány hatásaival).
A mérnökök megrendelési csökkentek 2021-ben
A kérdőívben arra is rákérdeztünk, hogyan alakultak a mérnökirodák friss megrendelései. A válaszokból az olvasható ki, hogy az elmúlt évben a korábbinál jelentősen kevesebb új munkával keresték meg a mérnököket, így az átlagos megrendelésállomány csökkent.
A várakozásoknak megfelelően a járvány a mikrovállalkozásokat érintette a legsúlyosabban, a közepes és a nagyobb vállalkozások „ütésállóbbak” voltak, sőt többen a munka mennyiségének növekedéséről is beszámoltak.
A válság eltérő hatással van a tervező, szakértő mérnökökre, és a kivitelezésben dolgozókra
A válság következményei a tervezőket és a szakértőket súlyosabban érintették, mint a kivitelezésben dolgozó mérnököket.
A válaszok alapján ez összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy a kivitelezésben érintett vállalkozások a járvány kitörése előtt jelentős, előre lekötött szerződésállománnyal rendelkeztek.
A hátrányos következmények fő okai, illetve elsődleges következményei azonban nagyon hasonlóak: csökkenő megrendelések, illetve részleges leállás.
A tervező, szakértő mérnökök értékelése
Megvizsgáltuk azt is, hogyan függ össze az elmúlt év negatív, illetve pozitív megítélése a vállalkozások méretével. Összességében ez a kérdés is azt mutatja, hogy a nagyobb vállalkozások általában kevesebb kárt szenvedtek, mint a kisebbek.
Kismértékben, de ugyancsak függ a mérnökvállalkozások méretétől, hogy milyen okok miatt érte hátrány a vállalkozásokat. A lakossági szektorból érkező megrendelések elmaradása inkább a kisebb vállalkozásokat sújtotta.
A kivitelezésben dolgozó mérnökök értékelése
Külön vizsgáltuk a kivitelezésben dolgozó mérnökök válaszait arra a kérdésre, hogy őket hogyan érintették a járvány következményei? Az eredmények azt mutatják, hogy a kivitelezésben dolgozókat kevésbé érintette hátrányosan a válság, így az őket ért negatív hatások mögötti okok is mások, mint a tervezők esetében.
Figyelemre méltó, hogy míg a tervezőknél egyértelműen az látszik, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál kevésbé érintette a válság, a kivitelezésben a közepes méretű cégek voltak a legellenállóbbak.
Az okok azonban megegyeznek: minél kisebb az építő vállalkozás, annál inkább a lakossági megrendelések elmaradása okozta a problémákat.
Körbetartozás – kintlévőségek kezelése
A járvány kitörésekor sokan attól tartottak, hogy az építőiparban sajnálatosan jól ismert tartozás-spirál ismét beindul. A most érkezett válaszok azonban ezt az aggodalmat nem, vagy csak részben igazolták: a mérnökök több, mint háromnegyede arról számolt be, hogy kintlévőség-állománya érdemben nem változott.
Az adatokat cégméret szerint értékelve feltűnik, hogy a kisebb vállalkozások jobb fizetési hajlandóságot, nagyobb fegyelmet tudtak tartani, elérni. Az adatok azt mutatják, hogy arányaiban a kisebb vállalkozásoknál kevésbé nőttek a kintlévőségek, mint a közepeseknél, nagyoknál.
Jelentősen eltérő képet látunk akkor, ha az említések számát elemezzük. A mikrovállalkozások nagy száma miatt- azt látjuk, hogy nagyon sok egy, vagy néhány személyes vállalkozást hátrányosan érintette partnereinek, megrendelőinek a romló fizetési hajlandósága.
Kormányzati támogató programok és felhasználásuk
Az MMK az elmúlt egy évben jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a kormányzati támogatási programokból a kisebb mérnökvállalkozások is részesülhessenek. A válaszokból kitűnik, hogy minden harmadik vállalkozás igénybe tudott venni valamilyen támogatást, ugyanakkor a válaszadók 21 %-a arról számolt be, hogy nem talált számára megfelelő támogatási formát.
A kis- és mikróvállalkozások kevésbé éltek támogatásokkal. Ebben feltehetőleg közrejátszik az a tény is, hogy 2021 elején az 1-5 főt alkalmazó vállalkozások bekerültek a támogatotti körbe, de az önállóan dolgozó egyéni vállalkozók és a KATA típusú adózást választó vállalkozások még nem. A részletes, vállalkozási méret szerint bontott adatok is azt mutatják, hogy a kisebb vállalkozások számára kevesebb felhasználható támogatás áll rendelkezésre, illetve, ha van is ilyen támogatás, kevésbé tudnak élni vele.
Távmunka, home office
Már 2021. tavaszán látni lehetett, hogy a mérnökvállalkozások egy részét, – kisebb méretük miatt- a távmunka lehetősége az országos átlagtól eltérően fogja érinteni. A válaszadóink csaknem egynegyede már a járvány előtt is otthonról dolgozott, a járványügyi intézkedések bevezetése után a megkérdezettek mintegy fele részben vagy egészben állt át a távmunkára. Ugyanakkor válaszadóink 24% 2020 márciusa után is irodában dolgozott. Ennek hátterében az is állhat, hogy a kisebb, csak néhány személyes, vagy családi mérnökirodák esetében nem volt értelme bevezetni az otthoni munkát, mert a saját kis iroda is biztonságosnak bizonyult.
A távmunka bevezetése a mérnökök mindössze 12 százalékának okozott valamilyen nehézséget, nagyobb részük akadálymentesen tudott átállni az új körülményekre.
3. Részletes értékelés a záruló négyéves kamarai ciklus megítéléséről
Az országos és a területi kamarákkal, illetve a tagozatokkal kapcsolatos elvárásokat mérte fel az a négy kérdés, amely azt tudakolta, hogy egyes ügyekben mely szervezettől kérnének tanácsot, segítséget. A tagoktöbbsége elsősorban helyben, a területi kamarában kérné ügye rendezését, vagyis az adminisztratív folymatokat helyben szeretnék intézni. A szakmai kérdésekben azonban elsősorban a tagozatokhoz, a szakcsoportokhoz fordulnának. Ez azt is mutatja, hogy a tagság – ha nem is teljeskörűen – de ismeri a kamara belső hatásköri felosztását, és az első, illetve másodfokú ügyintézés megoszlását.
 |  |
 |  |
A kérdőív második részében a kamara elmúlt évben, illetve a most záruló ciklusban végzett munkájának értékelését kértük összességében, valamint nyolc különböző kamarai tevékenység szerinti bontásban. Ezeket a kérdéseket külön is értékeltük aszerint, hogy a válaszadó a kamarának tagja, vagy nyilvántartottja.
A tíz fokozatú skálán a kamaráról kialakított átfogó értékelés 7,34 pont, ami jónak mondható.
A nyilvántartottak minden vizsgált kategóriában a tagoknál magasabb pontszámra értékelték a kamara ciklus alatti munkáját. A válaszadók mindkét csoportban az általános és szakmai tájékoztatással, valamint az oktatás-képzés színvonalával voltak a leginkább elégedettek, ugyancsak magasra értékelték a kamara COVID járvány alatti tevékenységét.
A válaszadók a kamara munkáját tendenciájában is javulónak ítélték.
A pontszámokat értékelve kitűnik, hogy a válaszadók az érdekérvényesítést tartják a leginkább fejlesztendőnek. Ezért külön is megvizsgáltuk, hogy az érdekérvényesítéssel való elégedettség miképp függ össze a vállalkozás méretével? A válaszok azt mutatják, hogy minél nagyobb a vállalkozás, annál kevésbé elégedetlenek az érdekérvényesítéssel.
Kedvezőbb a kép, ha azt vizsgáljuk, hogyan változott az érdekérvényesítés hatékonysága. Tagjaink közül többen vannak azok, akik javulást látnak, mint azok, akik romló tendenciát érzékelnek.
Azt is megkérdeztük, hogy tagjaink miképp ítélik meg a tagozatok és a területi kamarák tevékenységét? A válaszadók a legmagasabb pontszámmal az Energetikai, a Tűzvédelmi, a Hírközlési és Informatikai, valamint az Elektrotechnikai tagozatok tevékenységét értékelték.
A területi kamarák közül kiemelkedik a Komárom-Esztergom, a Veszprém, a Békés, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Somogy megyei kamara értékelése. Az értékelést természetesen a válaszadók száma is befolyásolta.
4. Tagok, nyilvántartottak javaslatai, kérései és elvárásai
A kérdőív végén négy kérdésben (30-33. kérdések) keresztül arra kértük a válaszadókat, hogy néhány rövid mondattal is értékeljék a kamara 2017. óta végzett munkáját, és írják meg, milyen lépéseket várnak a következő ciklus vezetésétől, illetve a mindenkori kormányzattól.
A tagságnak a kamarába vetett bizalmát jelzi, hogy a válaszok többsége tényszerű és segítő szándékú volt – függetlenül attól, hogy dicsértek, vagy kritizáltak, esetleg javaslatot tettek.
A több száz oldalt kitevő válaszokból 8-8 szinte véletlenszerűen kiválasztott, de talán tipikusnak mondható véleményt kiemeltünk. A kérdőire adott válaszok alapján kialakítható összkép megismerését azzal is segíteni szeretnénk, hogy – anonim módon – gyakorlatilag változtatás nélkül közzétesszük a négy kérdéscsoportra beérkezett válaszokat.
30. Kérjük írja meg rövid szöveges véleményét a kamara elmúlt négyéves tevékenységéről.
- A haladás iránya jó. Sokkal több forrást kellene a kamarán keresztül osztani.
- Rengeteg dolog fejlődött – köszönhetően a digitalizációnak. A kamarában dolgozók hozzáállása is sokat javult, de itt van fejleszteni való a továbbiakban is.
- A kapcsolat a tagsággal sokat javult, sokkal több információ jut el a tagsághoz.
- A jelenlegi formában a kamara egy szükségtelen rossz, csak pénzlehúzás, az egész csak látszattevékenység.
- A jogi szabályozásban, a törvényalkotásban nem minden esetben veszik figyelembe a kamara véleményét.
- A tájékoztatás kielégítő, részletes, minden eseményről kapok értesítést, az e-mail-es lehetőség segítségével.
- A lehetőségekhez képest a Kamara minden területen igyekezett helytállni. Ugyanez vonatkozik kérdés esetén is, nagyon hamar jön válasz.
- Ez a kötelező továbbképzési rendszer sokkal rosszabb, mint amilyen előtte volt, pedig lehetne kimagasló is.
31. Milyen, a mérnöktársadalmat segítő intézkedéseket vár a kormányzattól a következő időszakban?
- A műszaki szellemi termékek elismerése, ugyanazon a szinten, mint a jogászoknál.
- Csökkenteni a bürokráciát!
- Megfelelő szakmunkás utánpótlás képzés biztosítása
- Tegyen rendet a kormányzat az építőipari szub-alvállalkozói rendszer és a tervezési/kivitelezési szabályozásban, annak érdekében, hogy a mérnökkamarai és kivitelezői díjszabások jobban érvényesüljenek
- További támogatási programokban történő részvétel lehetőségét
- Jogalkotási előkészítő munkák során fogadják el javaslatainkat.
- Legyenek segítő intézkedések a következő időszakban is.
- Mérnöki munka nagyobb megbecsülése. A társadalmat érintő kérdésekben a mérnökök véleményének kikérése, és javaslataik figyelembevétele.
32. Milyen intézkedéseket vár a Magyar Mérnöki Kamara leendő új vezetésétől?
- A mérnöktársadalom hangsúlyosabb képviseletét a kormány felé
- A szabványokat tegyék díjmentesen hozzáférhetővé. A Közművek hatalmát csorbítani kell
- Még masszívabb érdekérvényesítést
- A mérnöki szolgáltatás aktuális díjtételeinek (MMK díjszabás) betartatásának elősegítése
- Uniós mérnöki kapcsolatokat
- Kiállás különösen a felsőoktatás mellett, de a közoktatás sem lehet közömbös
- Alacsony minőségű szakmai munka elleni valamilyen módon történő fellépés, vagy legalább határozottabb fellépés a szakmai színvonal javítása érdekében.
- A mérnöki munkát hátráltató, lassító, olykor ellehetetlenítő ellentmondásos szabályok, rendeletek, törvények felülvizsgálata és megváltoztatásának még hatékonyabb érvényesítése kormányzati szinten.
33. Megjegyzés, észrevétel
- Az MMK ne csak “kötelező tagság”-ból álljon, akiknek a szakmai tevékenysége miatt kötelező a tagság, hanem legyen minden mérnök kamarája.
- Hasznosnak vélem a jelenlegi kérdőív alkalmazását, örömmel látnék a kötelező oktatásokra vonatkozó, hasonló form-ot a jövőben
- A fiatal mérnöktársadalom számára nagy segítség lenne egy racionális szakmai gyakorlat hosszának meghatározása. Lehetne rugalmasabban építmény fontosságához mérten sávosan megszabni a szükséges szakmai tapasztalat idejét.
- Hangoztassa az építőipari mérnöki tudás fontosságát az ország működésében elfoglalt fontos szerepére, a sok jogi-és politikai csűrés csavarás mellett.
- Örömmel tölt el, hogy a “Kérdőív” kitöltésére való lehetőségét biztosítottátok minden kamarai tag részére!
- Köszönöm a mostani vezetésnek, hogy már másodszor kíváncsik a tagság véleményére. Remélem ez a tendencia folytatódik. Én már kiöregszem, remélem a fiatalok megérik, hogy valódi érdekvédelmi szervezetté nő át a kamaránk.
- A csak regisztráltak miért nem kaphatnak “mérnökigazolványt”, nekik miért nem jár Mol, stb….kedvezmény lehetősége?
- Sajnos a sok kis létszámú tervezői csoport kialakulása miatt megszűnt a régebbi gyakorlat, mely szerint egy csoportban voltak különböző gyakorlattal rendelkező tervezők, a nagyobb tudásúak segítették a többieket, volt egy természetes ellenőrzés a teljes tervezés folyamán. Ezen lehetne segíteni, ha külső tervellenőri rendszerrel; melynél egy tervellenőr több ismerős tervezési csoportnál tudna közreműködni a tervezés teljes folyamata alatt és nem csak az elkészült tervek után.
5. Köszönetnyilvánítás
A Magyar Mérnöki Kamara vezetése és munkatársai ezúton is köszönik a mérnökkollégák együttműködését! Bízunk abban, hogy a kérdőív tanulságai hozzájárulnak a kamara munkájának további javításához.