Finanszírozási lehetőségek megteremtésével és új szállítók révén fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára, diverzifikálni kell az energiaellátást, és több figyelmet kell fordítani az energia-hatékonyságra – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a soron kívüli, kétnapos, brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően május 31-én.

 

Charles Michel a sajtótájékoztatóján kiemelte: az energiahatékonyság érdekében a tagállamoknak fel kell újítaniuk vonatkozó infrastruktúrájukat, és forgatókönyvet kell készíteniük az energiaellátás esetleges jövőbeli zavarainak esetére, ugyanis – mint mondta –, az ukrajnai háború ezen a területen is megmutatta az unió sebezhetőségét. Hangsúlyozta továbbá: a szomszédságban zajló háború kiemelte az európai védelem megerősítésének fontosságát is. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy a védelmi együttműködés erősítésére, a védelmi kiadások fokozására, a források jobb felhasználására, technológiai fejlesztésre, és a gyártási kapacitás összehangolására van szükség az Európai Unió és a NATO tagállamai között. Elmondta, az ukrajnai háború élelmezés-biztonságra gyakorolt negatív hatása miatt az EU támogatni fogja az élelmiszer-gyártás kapacitásának növelését Afrikában az ellátási zavarok elkerülésére, e zavarok ugyanis feszültségek kialakulásához vezethetnek az afrikai kontinensen. Közölte: prioritás a gabona szállításához szükséges ukrajnai tengeri útvonalak biztosítása. Az EU ezért támogatja az ENSZ szolidaritási folyosókra vonatkozó tervét, hogy segítse az Ukrajnában rekedt, mintegy 22 millió tonna gabona exportját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió 300 milliárd euróval támogatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó, közös európai fellépésre vonatkozó uniós stratégia megvalósulását. Kiemelte: a tervvel lehetséges az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függetlenedés elérése, ami különösen fontos olyan helyzetben, amikor Oroszország immáron 5 uniós tagállam irányában állította le a gázszállítást. A stratégia diverzifikálni fogja a gázellátást, biztosítja az energiahálózatok jobb összekapcsoltságát, valamint gyorsítja a megújuló energiahordozók elterjedését – mondta. Az uniós bizottság elnöke arra is kitért, hogy a tagországok fel vannak készülve a lehetséges földgázhiányra, a nemzeti gáztárolók jelenleg 41 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami 5 százalékkal több a múlt év azonos időszakában feljegyezett értékhez képest.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó után azt mondta, nem zárható ki, hogy a következő hetekben az EU újabb szankciók bevezetésének tervével áll elő, melyek között az orosz földgáz embargója is szerepelhet, ha az ukrajnai helyzet tovább romlik. Véleménye szerint a földgáztilalommal fenyegetés elrettentő hatással lehet Moszkvára. Közölte: Franciaország kitettsége az orosz földgáznak csekély, és gyorsan meg tudja szervezni az ellátás biztosítását más forrásokból. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz földgáz behozatalának tilalma számos országnak komoly problémát okozhat. Macron végezetül reményét fejezte ki, hogy a következő napokban, vagy hetekben sikerül megállapodásra jutni Oroszországgal az Ukrajnában rekedt élelmiszerek exportjáról. Ezzel kapcsolatban közölte: azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, szavazzanak meg ENSZ-határozatot az odesszai kikötő orosz blokádjának feloldásáról, hogy lehetővé tegyék az ukrán gabonafélék szállítását.

Mark Rutte holland kormányfő a távozásakor azt nyilatkozta, hogy az EU egyezségre fog jutni egy Oroszország elleni hetedik szankciós csomagról is, az elfogadásához szükséges időt azonban nehéz megjósolni. Hozzátette, nem akar találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a következő csomag tartalmazni-e embargót az orosz fosszilis tüzelőanyagokra. A május 31-én hajnalban elfogadott, hatodik uniós szankciócsomagról folytatott elhúzódó tárgyalásokra utalva a holland kormányfő úgy fogalmazott: „le kell vonni a következtetéseket. A jövőben jobb lesz, ha előbb a technikai kérdésekről tárgyalunk, és csak azután döntünk a szankciós csomag méretéről és összetételéről”.

A tagországok állam-, illetve kormányfői a kétnapos tanácskozásuk első munkanapján megállapodtak az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely bizonyos kivételek mellett behozatali tilalmat rendel el az EU-ba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre. A politikai megegyezés értelmében, a csővezetéken szállított nyersolajra ideiglenes kivétel vonatkozik, míg az ellátás hirtelen megszakadása esetén sürgősségi intézkedések bevezetését biztosítja. A szankciós csomag továbbá a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárja a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkezik, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a megszorító intézkedések hatálya alá.

Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Hangoztatta: „Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó kőolaj használatát Magyarországon”. (MTI)