Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt május 19-én Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.

 

A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját. Hozzátette: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról. Elmondta, hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában – hangoztatta. Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.

A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Elmondta, új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot. Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel. Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára – mondta. A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is „elvigye” a kivitelező.

A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit. Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első – abban látja az ország aranytartalékát –, de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá – jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne. Közölte, integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.

Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz – ismertette. 

A bizottság 13 igen, egy nem szavazattal és három tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését. (MTI)