Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 áprilisában.

 

130 éve született Komondy Zoltán mérnök

Sárváron, 1892. április 7-én született Komondy Zoltán (1892-1957) gépészmérnök. 1920-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1920-1925 között a MÁVAG-ban dolgozott, 1924-től a mozdonyszerkesztési osztály vezetője volt. Közben 1921-től Schimanek Emil (1872-1955) professzor meghívására a Műegyetemen tanársegéd, 1926-tól egyetemi adjunktus, 1932-től intézeti tanárként a tanszék géplaboratóriumának vezetője volt, majd 1946-ban nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. 1946-tól az Országos Automobil Kísérleti Állomás igazgatója. 1948-1949 között a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója, 1948-tól a Műszaki és Természet-tudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) az első elnöke; 1949-től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója; 1952-1955 között a BME rektorhelyettese volt. Több jelentős konstrukció (kétütemű szívógáztraktor, motorkocsi stb.) és ipari berendezés létesítése fűződik a nevéhez. Rendszeresen tartott továbbképző előadásokat, több tankönyvet írt, vezető tisztségeket töltött be a szakmai közéletben.

 180 éve született Fehér Ipoly Kálmán fizikus

Ipolyvisken, 1842. április 11-én született Fehér Ipoly Kálmán (1842-1909) fizikus, bencés tanár, akadémikus, 1892-től haláláig pannonhalmi főapát. Elsősorban tankönyvíróként ismert; első, kísérleti fizikát tárgyaló könyve 1874-ben jelent meg. Állandóan bővítve és javítva évtizedekig volt elterjedt tankönyv és tanári kézikönyv. 1896-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, majd az Országos Közoktatásügyi Tanács másodelnökévé.

40 éves az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A Csongrád megyei Ópusztaszeren, 1982. április 18-án megnyitották a Nemzeti Történeti Emlékparkot. A szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely legismertebb kiállított műve Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című körképe. Az érdeklődők több mint negyven program közül válogathatnak.

Nemzetközi műemléki nap, műemlékvédelmi világnap

Az oktatással, kultúrával, tudománnyal és kommunikációval foglalkozó világszervezet (UNESCO) Nemzetközi Műemlékvédelmi Szervezetének (ICOMOS) javaslatára 1984-ben nyilvánították e napot műemléki nappá, közismert nevén műemlékvédelmi világnappá. Világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyeket feltétlenül meg kell menteni.

 Föld napja

A Föld napja elnevezésű világméretű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970 április 22-én indult el az Amerikai Egyesült Államokból. Magyarországon 1990 óta a hazai szervezők aktuális akciókkal felhívják a figyelmet a környezet védelmének fontosságára.

Könyv és a szerzői jog világnapja

Az UNESCO, az oktatással, kultúrával, tudománnyal és kommunikációval foglalkozó világszervezet 1995-ben a könyv napjává nyilvánította április 23-át, – William Shakespeare születésnapját – azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a szerzői jog világnapja is legyen, tekintettel az Internet elterjedésére.

30 éves a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége

A Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége (TMSZ) 1992. április 23-án 42 taggal alakult, majd a TMSZ-t a FIDIC (francia nyelven: Fédération Internationale des Ingénieurs Conseils, angolul: International Federation of Consulting Engineers) 1992. június 3-i közgyűlése is tagjai közé fogadta. Ezt követően 1996. június 14-én az Európai Közösség Mérnökszövetsége (European Federation of Consulting Association – EFCA) is a tagjai közé felvette a TMSZ-t. A FIDIC azon szellemi tevékenységet végző mérnök- és építészirodák szövetsége, amelyek tevékenységükben a függetlenséget és a színvonalas mérnöki (építészeti) munkát tekintik elsődlegesnek, s működésüket készek az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi és a nemzeti szakmai szövetségek szabályzatában rögzített elveknek alávetni. A nemzeti szövetségek tagjai lehetnek azok a természetes és jogi személyek, akik illetve amelyek elfogadják a piacgazdasági elven működő versenyeztetés szabályait, nem törekszenek egyoldalú előnyökre és pozíciójukat alapvetően az általuk teljesített mérnöki szolgáltatások versenyképességével alapozzák, illetve erősítik meg

150 éve született Böszörményi Jenő mérnök

Érkeserűben, 1872. április 23-án született Böszörményi (1881-ig Goldhammer) Jenő (1872-1957) gépészmérnök, a hazai diesel-motor és autógyártás úttörője. Főiskolai tanulmányait Zürichben végezte. Gyakorlati működését a Ganz-gyárban kezdte, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője lett, s itt 1899-ben gyártotta az első magyar Diesel-motort. 1903-tól a Westinghouse autógyár Le Havre-i, majd londoni telepein dolgozott, mint főmérnök és részt vett a gyár automobil típusainak kifejlesztésében. Később a gyár aradi fióküzeméhez került, ahol benzin-elektromos motorvonatok szerkesztésének és üzemeltetésének kérdéseivel foglalkozott. Utóbb a MARTA Autó R. T. munkatársa, majd 1924-től 1931-ig a MÁG (Magyar Általános Gépgyár) automobil-gyártását vezette, mint műszaki igazgató. Böszörményi Jenő elévülhetetlen érdeme, a MAGOMOBIL és MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése.

160 éve született Beke Manó matematikus

Pápán, 1862. április 24-én született Beke (születésekor: Beck) Manó (1862-1946) matematikus, a XX. századi hazai matematika­oktatási reformgondolatok egyik kidolgozója és bevezetője. Középiskolai majd egyetemi tanár, aka­démikus, a differenciál- és integrálszámításról szóló értékes tankönyvek, valamint az első rendszeres ma­gyar determinánselméleti kötet szerzője. Az algebra és lineáris differenciál­egyenletek elismert kutatója volt és a Bolyai-féle geometriával is behatóan foglalkozott.

 

Szellemi tulajdon világnapja

Az ENSZ szakosított világméretű szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization – WIPO) 1967 április 26-án alakult. Küldetése: védje a szellemi tulajdont az egész világon, és ösztönözze, elősegítse a kreatív tevékenységeket. 2001-ben a saját születésnapját nyilvánította a genfi székhelyű WIPO közgyűlése a „szellemi tulajdon világnapjává”.

 

125 éve született Tihanyi Kálmán mérnök-fizikus

Nyitra vármegyei Üzbégen, 1897. április 28-án született Tihanyi Kálmán (1897-1947) mérnök-fizikus, akinek legfontosabb találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. 1926. március 20-án nyújtotta be a televízióra vonatkozó első bejelentését. A Radioskóp című iratban kifejtette a töltéstárolás elméletét, valamint az arra felépített katódsugárcsöves televízió-rendszert. A szabadalom benyújtása után elkészültek televíziójának végleges tervei, amelyeket 1928. június 11-én, illetve 1928. július 10-én Magyarországon és Németországban szabadalmazott. Egy évvel később ezekkel az elsőbbségekkel jelentette be két találmányát, többek közt Angliában, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Egyértelmű, hogy ezek a szabadalmi iratok – nem utolsó sorban az 1928. júliusi bejelentés a szabadalmi irodalomban ritkán előforduló 127 igénypontjával – túlmutatnak a később megvalósított Ikonoszkópon. Tihanyi 1928 júniusában érkezett Berlinbe, és rövid időn belül több céggel felvette a kapcsolatot. Mindeközben, laboratóriumában, két öccsének asszisztenciája mellett elkészítette első, kísérleti képfelvevő-csövét. Két angol szabadalmának kivonatát 1929 nyarán publikálták, majd 1929 novemberben francia bejelentésére kapott szabadalmat. Az RCA 1930 közepén kereste meg új kamera iránt érdeklődve. A tárgyalások 1931 elején bontakoztak ki, amikor Tihanyi felfedett néhány, különösen a „tárolásra”, a fotocellára és a döntő jelentőségű dielektrikumra vonatkozó titkot. A kísérletek egy új típusú képbontó kifejlesztésére voltaképpen 1930. május táján indultak meg az RCA újonnan átszervezett laboratóriumában, Zworykin vezetésével, s az ő 1930. május 1-jén, illetve július 17-én tett bejelentéseiből kiindulva, amelyek – szabadalmai közül elsőként – már a kondenzálás gondolatára építkeztek. Ezek a kísérletek azonban nem vezettek sikerre, és ezért határozták el 1931 májusában, hogy “kipróbálják” a Tihanyi-szabadalmakban javasolt egyik különleges megoldást. Az RCA 1930-ban, angol és francia szabadalmainak közzétételét követően kereste meg Tihanyit. Tárgyalásai 1934-ben sikerrel zárultak. Ekkor a cég, az ő találmányai alapján szerkesztett új televízió rendszerét készülvén nyilvánosságra hozni, megvásárolta szabadalmait. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi elsőbbségére hivatkozva utasították el Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett, hasonló tárgyú megoldásait. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-as elsőbbséggel. Ma már nyilvánvaló, hogy ez a döntő jelentőségű találmány Tihanyitól származik. A megoldást – olyan televíziót, amely a letapogatás ideje alatti folyamatosan kilépő elektrontöltések felhalmozásával és tárolásával működött – Tihanyi először 1926-ban, ennek továbbfejlesztett változatait 1928-ban szabadalmaztatta. Manapság sok milliárd tévénéző van a világon, és a televíziónak szerepe van mindenütt, ahol kutatással, és gyógyítással foglalkoznak. Ezt tükrözte az a 4500 nm alapterületű kiállítás, amit 1997-ben hoztak létre a németországi Oberhausenben a televízióról, mint a XX. század fejlődését meghatározó gazdasági és kulturális tényezőjéről. A kiállítás Tihanyi Kálmánt az ikonoszkóp feltalálójaként mutatta be.

130 éve született Matics Árpád mérnök

Budapesten, 1892. április 28-án született Matics Árpád (1892-1972) gépészmérnök. 1914-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen, majd ugyanitt 1914-1915-ben Zipernowsky Károly tanársegédje volt. 1915-1925-ig a Magyar Acélművek mérnöke, majd 1926-1951-ig a Ganz Villamossági Gyárban távvezeték-tervező és –építő tevékenységet végzett. Közben 1935-1936-ig a Törökország keleti részén fekvő Diyarbekir város vízerőtelepének tervezését és felszerelését irányította. 1943-1944 között vezette a Mátrai Erőmű Hatvantól a fővárosba vezető távvezeték-rendszerének építését. 1951-1958-ban a VERTESZ és a VILLENKI vállalatok mérnöke, majd 1958-1963-ban a Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalat tudományos munkatársa volt. Matics Árpád erőtelepek és vízerőművek tervezésével, statikai kérdéseinek vizsgálatával foglalkozott. Számos távvezetékrendszert és villamos erőművet tervezett. Az Elektrotechnika című szakfolyóirat egyik szerkesztője volt 1921 és 1924 között.

 

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997 – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990 – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja