Befejeződött a Huawei Technologies Európai Ellátó Központja (ESC) pátyi üzemének digitalizációs fejlesztése. Az 5G-re épülő automatizált megoldásokkal jelentősen megnőtt a logisztikai és gyártóbázis hatékonysága. 

A beruházás március 7-i átadásán György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tolmácsolta Palkovics László miniszter szavait. A helyszínen felolvasott levélben a tárcavezető rámutatott, hogy Kína a jelen és a jövő egyik meghatározó globális szereplője, Magyarország legnagyobb Európai Unión kívüli kereskedelmi és befektetési partnere. Felidézte: a sikeres kezdeményezések hosszú sorába tartozik a Budapest-Belgrád vasútvonal már zajló kivitelezése vagy Közép-Európa legnagyobb naperőművének megépítése Kaposváron. Magyarország Kína stratégiai partnere kíván lenni a régióban, a digitalizáció terén elért közös eredmények közül kiemelkedik a Huawei magyarországi jelenléte. A világcég 2005 óta 1,5 milliárd dollárt fektetett be, és ezzel a második legnagyobb kínai beruházónak számít Magyarországon- emelte ki.  

A miniszter felidézte azt is, hogy Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már 2020 márciusában megrendezte az 5G-s frekvenciák árverését, a gyors és sikeres frekvenciatenderrel Magyarország versenyelőnyt szerezhet más országokhoz képest. Közölte: az uniós tagországok között a legutóbbi adatok szerint a kiosztott 5G spektrumok arányát illetően Magyarország a nyolcadik, továbbá a becslések szerint 2021 végén már több mint 400 településen volt elérhető a kereskedelmi 5G szolgáltatás. Magyarország már most az európai élvonalba tartozik az 5G tekintetében, és arra vállalkozik, hogy 2023-ra az összes megyei jogú városban és minden fő közlekedési útvonal mentén legyen 5G szolgáltatás – húzta alá a miniszter.

A magyar kormány az 5G terjedését a felhasználási lehetőségeket feltáró mintaprojektekkel igyekszik ösztönözni – emlékeztett, hozzátéve, hogy az innovatív és feltörekvő technológiák területe elsősorban megfelelő tudástőkét igényel, így Magyarország is jó eséllyel szállhat be az egyre élesedő globális Mesterséges Intelligencia (MI) versenybe. A miniszter kitért arra is, hogy 2018 októberében azért hozták létre a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, hogy megfelelő fórumot biztosítsanak a hazai MI-ökoszisztéma valamennyi szereplője számára az egyeztetéshez és az együttműködéshez, és a koalíció ma már több mint 360 szervezetből álló tagságának tudására építve jött létre az ország első Mesterséges Intelligencia Stratégiája.  A kormány kiemelt célja, hogy a MI alkalmazásával gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthasson magyar nyelven a közigazgatás, az oktatás és az üzleti élet területén is. Kitért arra is, hogy az MI-stratégiában megjelölt infrastruktúrafejlesztés egyik sarokkövét a Magyarországon dinamikusan épülő szuperszámítástechnikai kapacitások jelentik.  Az ország által kitűzött ambiciózus célok nem érhetők el megbízható külföldi partnerek bevonása nélkül, ezért fontosak a Kínával közösen kivívott sikerek – emelte ki üzenetében Palkovics László. 

A Pátyon megvalósult fejlesztés ténylegesen is működő eredményként jól szemlélteti az 5G üzleti felhasználását az Ipar 4.0 modellben, amellett, hogy a jövő termelési-logisztikai folyamataiba is betekintést nyújt – hangsúlyozta az üzemben tartott sajtótájékoztatón Stone Shi, a Huawei Technologies Magyarország – Nyugat-Balkán régiójának vezérigazgatója. A vezető hozzátette, hogy a technológiai fejlesztések bevezetése óta a havonta mintegy 60 ezer szállítmányt kezelő pátyi létesítmény hatékonysága általában 30 százalékkal – bizonyos folyamatoknál 40 százalékkal – növekedett, most pedig, hogy a beruházás elkészült, ez a szám jelentősen tovább emelkedhet.

Tavaly januárban Magyarországon elsőként indult el valós környezetben ipari felhasználású 5G magánhálózat az ESC pátyi létesítményében – olvasható az esemény háttéranyagában. A privát 5G hálózat kiépítése több lépcsős, mintegy egy évig tartó, több százmillió forintos összértékű beruházást alapozott meg a logisztikai és gyártóközpontban. A létesítmény most befejeződött teljes körű digitalizációjának keretében számos Ipar 4.0-ás megoldást vezettek be a gyártás és a logisztikai folyamatok támogatására.

A Huawei Európai Ellátó Központja, amely a vállalat legnagyobb ilyen létesítménye a világon Kínán kívül, 2009 óta üzemel, és különböző telephelyekről több mint ötven országot lát el Huawei-termékekkel. Havonta 50-60 ezer áru fordul meg Pátyon, amely átlagosan napi 400 köbméter kimenő árumennyiséget és 30 induló kamiont jelent. A központ létesítményeiben összesen 2000 embernek biztosítanak munkát. (MTI)