Kimagasló eszmei értékű, gazdag avar kori temetőt tártak fel a Janus Pannonius Múzeum munkatársai a NIF Zrt. beruházásában zajló M6 autópálya kivitelezésének helyszínén, a leendő Babarci Mérnökségi Telep fejlesztési területén. A pécsi Csontváry Múzeumban szervezett leletbemutatáson Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese és Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum szakmai munkatársa, a feltárás vezetője tartottak sajtótájékoztatót.
 

 

A beruházás tavaly februárban vette kezdetét és jelentős szerepet játszik, hiszen a Magyarországon átvezető öt nemzetközi közlekedési folyosó közül ez a Ploče – Szarajevó – Eszék – Budapest útvonal részét képezi. Az M6 autópálya országhatárig vezető, mintegy 20 km hosszú hiányzó szakaszának megépítésével teljeskörűen megvalósul az Adriai- és Balti-tenger térsége közötti közúti kapcsolatot biztosító, 1600 km hosszú TEN-T V/c jelű folyosó magyarországi nyomvonala. Célja továbbá a Duna menti és a mohácsi térség közlekedésének javítása mellett az Észak- és Dél-Európa közötti tranzitforgalom biztonságos és gyors kiszolgálása.

A fejlesztés keretében a 20 km-es autópálya szakasz 26,6 méteres koronaszélességén belül 2×2 kialakítású, 3,75 méter széles forgalmi sáv, 3 méter széles üzemi sáv, továbbá középen egy 3,6 méter széles elválasztó sáv és 1-1 méter széles padka építése valósul meg. 2021. augusztus és szeptember hónapokban a Várkapitányság koordinálásában a Janus Pannonius Múzeum próbafeltárást végzett a NIF beruházásában lévő M6 autópálya Bóly – Ivándárda közötti szakaszán, ahol Baranya megye egyik leggazdagabb és legjelentősebb kora avar kori (7. század első fele) temetőjének 10 sírja került elő. A próbafeltárást követően 2021. októbert 25-én vette kezdetét a Babarci Mérnökségi Telep építésének teljes felületű megelőző régészeti feltárása, amely eredményeképp a feltárt sírok száma 44-re emelkedett.

 

E sírmező az avar kor egyik leggazdagabb temetője. A sírok többségében volt aranytárgy, s többnyire nem is egy. A halotti obulusnak szánt bizánci aranypénzek száma tekintetében egyedülálló e sírmező. A férfiak jórészt fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával, íjász felszereléssel, ritkán különlegességnek számító ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon, aranyozott bronz vagy ezüstveretekkel kivert szerszámzattal ellátott, egész lovakkal temettek el. A nőket, gyermekeket többnyire gazdag ékszerekkel, ezüst karperecekkel, arany fülbevalókkal helyezték a sírba. Egy nő karperece a kunbábonyi, kagán arany példányának hű mása ezüstből, ugyanez elmondható egy kisfiú mellé helyezett, vezéri leletnek számító ónozott ezüst ivókürtről is. A teljes harci díszben pompázó, felszerszámozott, veretekkel gazdagon díszített lovakkal eltemetett harcosokban a Dunántúl e régióját meghódító és uraló avar kori katonai réteg elitjét tisztelhetjük. A feltárt temető kimagasló eszmei és tudományos értékkel bír, a nemzeti vagyon jelentős részét képezi.

A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg. A kivitelezést a S-D 2020 M6 Konzorcium végzi nettó 88,7 milliárd forint értékben.

A régészeti leleteket bemutató sajtótájékoztatón Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese elmondta: „A kormány 2010 óta jelentősen növelte a gyorsforgalmi úthálózat hosszát, 2019 óta három egymást követő évben adunk át száz kilométert meghaladó új sztrádaszakaszokat. Régen tapasztalhattunk akkora fejlődést a hazai közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén, mint az elmúlt években. Magyarországon az értékmegőrzés és az értékteremtés kéz a kézben jár, hiszen egy jelentős fejlesztésnek számító autópálya építése közben bukkantak rá a lelőhelyre.”

Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: „A magyar régészeti tevékenység egy felbecsülhetetlen értékkel bíró feltárásáról beszélünk. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne fossza meg a vidéki múzeumokat jogosítványaiktól, azokkal szoros együttműködésben dolgozik. Ennek remek példája a Janus Pannonius Múzeum szakmai gárdájának közreműködésével feltárt kora avar kori temető is. Fontos megemlítenünk továbbá a NIF Zrt. szerepét is, amely az infrastrukturális beruházásuk megvalósításán túl kiemelt fontossággal kísérte végig a feltárásokat. Ez a történelem és a kultúra magas tiszteletéről is tanúbizonyságot tesz.”

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a beruházás aktuális állásáról elmondta: „Beruházóként is kimagasló öröm ez és fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztésen túl elegendő időt és erőforrást biztosítsunk az értékmentésre. Ezt a kettősséget a jövőben is tovább akarjuk vinni az együttműködő partnereinkkel. A Bóly – Ivándárda közötti M6 autópálya fejlesztése egy éve vette kezdetét. Ez a 20 km-es fejlesztési szakasz a Szarajevói folyosó még hiányzó magyarországi szakasza.  Az autópálya beruházás részét képezi a feltárás helyszínéül szolgáló Babarci Mérnökségi Telep, a nagynyárádi komplex pihenő és az ivándárdai ellenőrző állomás. A térségi kapcsolat kiszolgálására a szakaszon 3 csomópont is épül: az M6 – M60 elválási-, a Bóly keleti- és a Villányi. A beruházás 2024 januárjában ér véget, ami azért is kiemelten fontos, mert a horvát partnereink egy 17 km-es szakaszt adnak át még az idei év során. Ennek következtében 5 km marad a horvát autópálya és a magyar határ között. Ennek az 5 km-es szakasznak a kivitelezését idén kezdik meg és 2024 második felére fejezik be. Ezzel és a társaságunk beruházásában lévő szakasz elkészültével teljes értékűen megvalósul a már említett folyosókapcsolat. A beruházásunk helyszínén jelenleg folyamatos az előrehaladás. Az utak tekintetében töltésépítési munkálatok zajlanak, a hidaknál szerkezetépítési munkák figyelhetők meg. Összességében elmondhatjuk, hogy nemcsak a Villány-Mohács vasút fölött szeretnénk hidat építeni, hanem a múlt öröksége és az ígéretes jövő között is.”

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze szavait idézve: „Rengeteg nemesfém tárgy került elő, melyek kimagasló tudományos értéket képviselnek. De azáltal, hogy összefüggéseiben sikerült ezeket feltárni s dokumentálni, jelentőségük még kimagaslóbbá vált.”

(Forrás: NIF)