Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az építőipar fehérítését várja a január 1-től működő Üvegkapu rendszertől és egyúttal annak kibővítését szorgalmazza – közölte az ÉVOSZ február 17-én.
 

 

A rendszer lényege, hogy a 700 millió forint feletti építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a létesítmények megvalósításában résztvevő vállalkozásoknak napi szintű, névre szabott foglalkoztatási adatokat kell megadniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Koji László, a szakszövetség elnöke szerint tovább kellene lépni: valamennyi elektronikus építési napló vezetésére kötelezett kivitelezésnél el kellene rendelni az Üvegkapu kötelező működtetését, így elegendő „kontroll” adata lenne a NAV-nak a legális foglalkoztatás és az elvárt bérezés ellenőrzéséhez. Mindez azért fontos, mert az adóhatóság által megfelelő gyakorisággal elemzett foglalkoztatási, bérezési, forgalmi és áfafizetési adatok segítségével kiszűrhetők lennének a szélsőségesen ellentmondásos adatokat mutató vállalkozások.

Ugyanakkor jelezték, komoly piacellenőrzési nehézségekkel jár, hogy a mintegy 125 ezer építőipari vállalkozás csaknem 60 százaléka öt embernél kevesebbet foglalkoztató mikro vagy egyéni vállalkozás. Arra is rámutattak, hogy a 2016 óta folyamatosan bővülő kereslettel nehezen tud lépést tartani a kapacitás-kínálat, és felerősödtek a piaczavaró jelenségek is: nagyobb számban jelentek meg a „kóklerek”, akik számla nélkül dolgoznak, feketén foglalkoztatnak és rendezetlenek a költségvetési kapcsolataik.

Az ÉVOSZ szerint az építőiparban a gazdaság fehérítése egyben versenyegyenlőségi kérdés is. Különösen a lakosság részére végzett munkáknál jellemző a szerződés nélküli, számlaadás elkerülésével folytatott tevékenység, ahol nehéz a versenyt állnia egy tisztességes vállalkozónak. A szakszövetség fontosnak tartja, hogy a lakásfelújítási támogatásokkal a megrendelők pozitívan ösztönözhetők, mert így a legális, rendezett piaci magatartást tanúsító vállalkozókkal szerződnek, mivel a támogatás feltétele az írásos szerződés, a tételes műszaki tartalom, a számlák. A megrendelők ilyen típusú támogatásának piactisztító hatása vitathatatlan. Közölték, a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás is a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és felújításoknál tapasztalható, amit elsődlegesen a nagyszámú, írásos szerződés nélküli munkavégzés tesz lehetővé.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2021-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amelyet szóbeli megállapodás alapján kiviteleztek, a munkálatok áfatartalma körülbelül 75 milliárd forint volt, amitől az állami költségvetés elesett. Az építőipar gazdaságfehérítését szolgálhatja a közeljövőben az is, ha csökkenteni lehet a készpénzes forgalmat az építésgazdasági értékláncban – olvasható a szakszövetség közleményében. (MTI)