A Duna után a Tiszán kialakuló, árvízveszélyt okozó jégtorlaszok előrejelzésében is részt vesznek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága február 15-én.

 

A közlemény szerint a folyókon megjelenő jég valamilyen fizikai akadály, például éles kanyarulat miatt összetorlódhat, felduzzaszthatja a torlasz feletti folyószakaszt, árvízveszélyt okozva ezzel. A Dunán, egészen 2013-ig a jeges árvizek szintjei jelentették a rekordokat, ez a Budapest alatti szakaszon máig is így van. A jég kárt okozhat a mólókban, hajóút jelzéseiben, hidakban és más műtárgyakban is. A jégborítás változásainak előrejelzése, felmérése hajózási szempontból is kiemelten fontos.

A klímaváltozás a Kárpát-medencében legnagyobb valószínűséggel a hőmérséklet emelkedését hozza magával, de a szélsőséges időjárási eseményekre is fel kell készülni. Nem túl gyakran, de rövid és extrém hideg periódusok is előfordulhatnak. Ezek megfigyelése megfelelő részletességgel és hatékonysággal műholdfelvételek segítségével végezhető el – írták. Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdték el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A kutatások alapján erre a radaros technológiával készült felvételek a legalkalmasabbak, mert napszaktól és felhőborítástól függetlenül szolgáltatnak adatokat.

A jéggel borított felszínről erősebb a visszavert jel, mint a be nem fagyott vízről, így pár előfeldolgozási lépést, zajszűrést követően a jég és vízfelületek egymástól elkülöníthetők a képeken. A jégborítás fokozódása előre jelzi a torlaszok kialakulását az ismert kritikus pontokon. Ezeken a helyeken az OVF további megfigyeléseket végezhet, vagy például jégtörő hajókat vethet be a jégtorlaszok felszámolása érdekében.

Nemzetközi megállapodás alapján a Dunán Belgrádig magyar hajók látják el a jégtörési feladatokat, így a folyó műholdas megfigyelése erre a szakaszra is kiterjed. A SZTE kutatói hallgatók bevonásával elvégezték azokat a vizsgálatokat, amelyek a Tisza jégborítottságának műholdas vizsgálatához szükségesek. Így kijelölhetők azok a szakaszok, ahol a Tisza mentén könnyebben összetorlódhat a jég, illetve vizsgálható, hogy a hőmérséklet csökkenését milyen ütemben követi a folyó felszínének befagyása. A kutatási eredmények felhasználásával és a monitoring folytatásával modelleket lehet felépíteni, amelyek felhasználhatók a jégkár elleni küzdelemben – olvasható a közleményben. (MTI, fotó: wiki)