Gondos és aprólékos munkával rekonstruálják és restaurálják a szakemberek a Lánchíd történelmi, díszes világítóoszlopait. A kandeláberek technikailag is megújulnak: az eddigi nátriumlámpás világítás helyett mindegyik korszerű és energiatakarékos LED-fényforrással működik majd.
 

 

A világítóoszlopokat már azelőtt el kellett távolítani a hídról, hogy a bontási munkák megkezdődhettek volna, ezért az első kandelábereket a Lánchíd 2021. június 16-i teljes lezárásakor emelték le a hídfőről. Mivel a kandeláberekről részletes szakmai dokumentáció nem állt rendelkezésre, a szakemberek állapotfelméréssel kezdték a munkát.

Az eredeti közvilágítási oszlopokból négy nagy, három lámpatesttel felszerelt Széchenyi-korabeli bronzkandeláber maradt meg. A két világháború között (amikor a közvilágítás korszerűsítése miatt sűrűbben kellett elhelyezni az oszlopokat) már vasöntvények kerültek a hídra, és szintén vasöntvényeket használtak a Lánchíd 1949-es helyreállításakor is. Ilyen vasöntvény az egy lámpatestes, 12 darab parti és a 8 pilonkandeláber, valamint a 32 egyágú hídkandeláber is.

A mostani felújítás során a szakemberek a hídkandeláberek 1914-es megjelenését vették alapul. Korabeli fotók, dokumentumok és cikkek segítségével a híd múltjához méltó és a hiteles továbbélését szolgáló állapot kialakítását tűzték ki célul. Ezért örökségvédelmi szakértők bevonásával és felügyeletével 32 oszlopot rekonstruálnak, és háromágú kandeláberként újra legyártják őket, 24 kandelábert pedig (köztük a négy Széchenyi-korabelit) gondosan restaurálnak.

A díszes világítóoszlopok technikailag is megújulnak: az eddigi nátriumlámpás világítás helyett valamennyi kandeláber korszerű és energiatakarékos LED-fényforrással kerül a Lánchídra.

 

Így gyártják az oszlopok vasszerkezetét

A kutatások eredményei alapján aprólékos munkával tervezték meg és készítették el a kandeláberek öntőmintáit, amelyek felhasználásával a mohácsi öntödében gyártják a világítóoszlopok vasszerkezetét. A vasöntödében a korabeli technológiához hasonlóan, de modern eszközökkel folyik a munka. Az úgynevezett homokszekrényekben először az öntőminták segítségével a kandeláberelemek negatív formáját hozzák létre, majd homokból készült magminta behelyezésével kialakítják a belső üregeket is. Az öntvényhez szükséges alapanyagot indukciós kemencékben melegítik, majd csaknem 1400 Celsius-fokos hőmérsékleten lecsapolják és üstökbe töltik az olvadékot. Ebből öntik a vasat a homokszekrényekbe, és miután kihűlnek, kiveszik a kész vasöntvényeket, amelyek felülettisztítás után hagyják el a gyárat.

Összeállításuk után a restaurált és az új vasöntvény kandelábereket is a Lánchíd kékesszürke színére festve helyezik vissza, míg a négy Széchenyi-korabeli nagy kandelábereknél az eredeti bronzfelület látszik majd. (BKK)