Mostanság mintha eltorzulnának a hazai nagy beruházások. Mit értek ezen? Van mindegyiknél a kezdésnél egy építési költség és egy kezdéskori befejezési, átadási időpont. Majd megindul az építés. A költségek egyre nőnek, az átadási határidő pedig egyre későbbre tolódik. Ezt a jelenséget neveztem biodóm modellnek. Mintaként idéztem egy konkrét építést, amely 18 milliárd Ft-tal indult. Manapság jutott el a befejezés közelébe, de a költsége már 80-100 milliárd lett, és még nincs kész. Az átadási időpont pedig 2015-ről 2022-re tolódott. A baj az, hogy ez egyáltalán nem egyedi jelenség.
 

 

Mottó: „Ha küzdesz, veszíthetsz, ha nem küzdesz, már veszítettél.”

Dr. Regdon Ibolya, a szegedi Radnóti Gimnázium tanára

 

A megítélés

A politikusok és a mérnökökön kívüli egyéb laikusok egyre inkább azt hiszik, hogy ez így a világ legtermészetesebb dolga, mintha másként nem is történhetne. Azt szeretném jelezni: ez súlyos tévedés, sőt azt is, hogy ez a hazai mérnökség lejáratása.

 

A gondok (nem)érzékelése

Először talán: a dolgok nem érzékelését mutatja az, hogy a dolgozatom által említett tünetekkel még csak nem is foglalkozik az előző kamarai vezetés által létrehozott beruházáslebonyolító mesteriskola, mintha azok nem is léteznének, mintha a Biodóm-modell csak egy fantom lenne. A probléma érzékelését jelentik viszont Wagner Ernő és Zsigmondi András mérnök urak cikkei, akik látják, hogy baj van, de a dolgok magyarázataként elsősorban a közbeszerzési eljárások kisiklásaiként tekintik.

 

A megoldási javaslat 1.

Mivel szerintem sokkal előbb van a baj, én ezért ezt, a tervezés hiányosságait hangsúlyoznám. Van az építőmérnököknek egy jól bevált terv-sémája, amely négy egymás utáni tervre épül. Ezek az egymásra épülő, egymással szoros összefüggésben lévő tervfajtáink:

A tanulmányterv

Elve: egy műszaki gondnak, problémának szinte mindig több megoldása is létezik. Ebben a tervfajtában kell feltárni a lehetséges megoldási javaslatokat, a lehetséges változatokat. Majd azokat egységes szempontok alapján össze kell hasonlítani, minősíteni kell. Végül ez alapján javasolni kell a beruházónak az optimális, vagy inkább a kompromisszumos változatot. Ez a tervfajta tehát a beruházónak készül, megkönnyítve a helyes változat kiválasztását. A kivitelezőnek használhatatlan, mert egyetlen mennyiség vagy minőség nincs benne véglegesítve, tehát a költségbecslése a kivitelezőnek HASZNÁLHATATLAN.

 

Az engedélyezési terv

Elve: igazolni kell azt, hogy a sokféle hatóság rengeteg előírásait nem vagy kissé sérti a tervezett objektum megvalósítása. Továbbá: van-e szükség valamilyen kárenyhítő beavatkozásra? Ez már csak egy tervváltozatra készül. A terv célja bemutatni azt, hogy az objektum megépíthető a rengeteg különféle pl. régészeti, vízügyi, környezetvédelmi, talajtani, közlekedési, honvédelmi, városrendezési, repülési stb. szakhatósági előírás, jogszabály ellenére is, vagy be lehet vetni valamilyen káros hatást enyhítő beavatkozást, kármérséklést.

Ez a tervfázis az engedélyező hatóságnak készül, akit nem érdekelnek az építési mennyiségek, anyagminőségek! A jelleg miatt ez a tervfajta is alkalmatlan a kivitelezőnek, bár részletesebb tervfajta az előzőnél, hiszen a költségbecslése sem pontos, mivel az építendő mennyiséggel, minőséggel lényegében nem foglalkozik.

 

Az építési terv

Elve: pontosan megadja az objektum kitűzési adatait, a felhasználható valamennyi anyag pontos mennyiségét és az anyagok minőségi követelményeit, továbbá az alkalmazandó technológiát. Ezt megismerve a kivitelezőnek egyetlen kérdése sem lehet az építést illetően.

A tartalmát mérnöki előírások határozzák meg. Kifejezetten a kivitelezőnek készül.

Tartalmazza a kitűzési adatokat, a létesítmény geometriai adatait a kitűzésiekkel együtt, a pontos építési mennyiségeket, az építési anyagok minőségi előírásait, és az egyes projektrészek megkövetelt minőségi előírásait. Pontosan ez rögzíti a projekt műszaki tartalmát. Nyilván azért, mert az építési költséget ezek határozzák meg. Ez tervfajta megmondja, hogy mit, mekkorát, hol és miből kell építeni.

 

A tenderterv

A leendő kivitelező kiválasztását szolgálja. Itt írják le, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek a jövőbeli kivitelezőnek meg kell felelni, az elvárt referenciáit, továbbá itt rögzítik az elvárt építési időtartamot, a fizetési feltételeket a közbeszerzési törvény előírásai szerint. E tervfajta meghatározza, hogy ki és milyen feltételekkel építhet.

A jellege miatt főleg jogi és pénzügyi aktuális ismereteket, követelményeket tartalmaz.

 

A megvalósulási terv

Mivel menet közben néha szükséges eltérni az építési, kiviteli tervtől, az építés után rögzíteni kell a megvalósulás kori állapotot. Ez megadja, hogy végül is mi készült el. Ezt a tervet kapja meg a későbbi fenntartó, üzemeltető.

 

Összekeverni, összevonni, bármelyiket kihagyni, összevonni, egyszerűsített tartalmat előírni a csalás első foka. Ezekre általában az időhiányra hivatkozás a legfőbb indok. Különböző nagyon hatásos nevekkel újabb és újabb tervfajták kitalálása is gyakori, de ezek azonosak a káosszal. Gyakran előfordul, hogy egy magasabb tervfajtáról vissza kell térni a megelőző tervfajtára, azon valamit módosítva, majd ezt a magasabb szintű tervfajtán is át kell vezetni, majd onnan indul újra minden.

Rendkívül fontos: minden tervfajtának jelentős az elkészítési, jóváhagyatási időigénye. Valamelyiket kihagyni, valamely másikkal összevonni később megbosszulja magát, mert az általában mindig többletköltséget és megvalósulási időt jelent.

 

A megoldási javaslat 2.

Tehát: tervek sorozatáról van szó. A különféle célokra különféle tervek készülnek, melyek egymással soha nem helyettesíthetők. Az egyik szintről a másikra csak a megelőző szint elfogadása után lehet átlépni.

Egy új projekt állami befogadására csak a kiviteli, építési terv adatai alapján készült és ellenőrzött költségvetés és igaz megtérülés-számítás után szabad. Ezt nagyon nehéz teljesíteni, de fokozatosan elérhető. Semmi sem írja elő az örökös kapkodást, kókányolást, amely rengeteg hibát rejt. A világ legjobb közbeszrezési tanácsadója sem képes belekeveredést elkerülni, tekintettel arra, hogy ő elsősorban jogi és pénzügyi szakember és nem műszaki!

Nincs más teendőnk, mint:

  1. minden tervfajta esetére leírni annak célját és megadni e tervfajta minimális tartalmát úgy, hogy semmiképp sem lehessen ezt kitrükközni, elferdíteni.
  2. Minden tervezési lépcső után a tervet tervellenőrzésnek kell alávetni. E folyamat során ellenőrizni kell azt, hogy a tervező betartotta-e a terv tartalmára vonatkozó, előre pontosan meghatározott előírásokat.
  3. A tervellenőrzési eljárás jegyzőkönyvét minden esetbe csatolni kell a tervhez, amely e nélkül érvénytelen, felhasználhatatlan.
  4. Valamely terv tervezői díját csak akkor szabad kifizetni, ha a tervellenőr az általa szükségesnek talált változtatások átvezetését írásban leigazolta.
  5. Elő kell írni azt, hogy bárhol pályázni csak akkor lehet, ha az előkészítési folyamat során elkészítették az előbbi lista első 4 tervét egymás után. Kimondani: pályázni csak építési tervvel lehet.

Ez nyilván az elején torlódást okoz. Lehet siránkozni, hogy így nem tudnak pályázni. Azonban már jóval a pályázat megjelenése előtt időben el kell kezdeni a hosszadalmas tervezési folyamatot.

Nem szabad semmiképpen megengedni azt, hogy a tervfajták tartalmát módosítsák és egyiket a másikkal helyettesíthessék, összevonják.

Legyen ezek szabályok be nem tartása csalás, a MMK által rögzített szankciókkal sújtható! Fogadjuk el: a tervezési hibákat nem a közbeszerzés során kell javítani, hanem minél előbb; a tervhibákat nem a közbeszerzési szakértőnek kell megjavítani, hanem a tervezőmérnöknek!

 

 

Dr. Rigó Mihály ny. okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök

A cikk hosszabb változata pdf formátumban IDE kattintva letölthető.