Január 1-től dr. Rátkai Gábor tölti be a Magyar Mérnöki Kamara főtitkári posztját. Országos köztestületünk munkaszervezetének új irányítójával ambícióról, együttműködésről és a főtitkári feladatokról beszélgettünk.
 

 

Hogyan esett Önre a választás?
Ennek hátterét, a pontos okokat nem ismerem, hiszen a döntést a Magyar Mérnöki Kamara elnöksége hozta meg. A főtitkári pozíció betöltésére – másokkal együtt – pályázatot nyújtottam be, az elnökség tagjai pedig mellettem tettem le a voksukat. Igyekszem megszolgálni a bizalmukat.

Dolgozott korábban mérnökökkel?
Igen, több alkalommal is, sőt építészekkel is dolgoztam együtt. Az az ügyvédi iroda, ahol korábban magam is ügyvédként praktizáltam, a Magyar Építész Kamara tanácsadója volt, úgyhogy nem áll távol tőlem a mérnökök világa.

Egy éppen elindult ügyvédi praxist cserélt fel a kamara főtitkári pozíciójára. Mi ambicionálta?
Jogi pályafutásom elején az államigazgatási szférában, az Igazságügyi Minisztériumban, illetve a Igazságügyi Hivatalban dolgoztam. Ez a terület valahogy mindig közelebb állt hozzám, de mert meg akartam ismerni a jogászi pálya másik oldalát is, az utóbbi években kipróbáltam az ügyvédkedést. Szerettem ezt a fajta munkát is, a szívemhez azonban a közigazgatás áll közelebb.

És az írás? Rendszeresen publikál szaklapok szerzőjeként…
Valóban lehetőségem volt rá, hogy korábbi munkahelyemen rendszeresen publikáljak. 2018-ban kezdtem és szerettem bele ebbe a tevékenységbe. A kezdetekben, mint az ügyvédi iroda egyik munkatársa társszerzőként, később pedig már önálló szerzőként publikáltam a Műszaki Ellenőr és az Építési Hibák szaklapokban. 2020-tól kezdődően ez kiegészült a Kivitelezők Lapjával is. Egy évben átlagosan, olyan 20-30 cikket készítettem építésügyi jogi kérdésekben. Néha egy-egy végrehajtással kapcsolatos cikket is beiktattam.

Nagyjából tíz napja állt munkába. Látja már a feladat nagyságát?
Tíz nap alatt még nyilván nem látszik a teljes kép, annyit mindenesetre már most érzékelek, hogy ez egy nagyon összetett és komoly feladat. Amikor az első munkanapomon beléptem, egyből az az érzésem volt, hogy a főtitkárság minden munkatársa támogat, és támogatni is fog a jövőben. Ha ez így lesz, úgy gondolom képes leszek feladataim maradéktalan ellátására.

Mit gondol, mely – főtitkári hatáskörbe tartozó – területeken lesz szükség a szakmai, köztestületi munka megerősítésére?
Érdekes kérdés, de hozzá kell tennem: a főtitkárság és a főtitkár hatáskörébe nem tartozik szakmai, köztestületi munka, ez a megválasztott tisztségviselők reszortja. A főtitkárság feladata, hogy jogi, adminisztratív és egyéb támogatást nyújtson az országos köztestület működéséhez. A kamarai tagok, az MMK küldöttei részéről egyébként felmerültek olyan kérdések, reformok, amelyek a jelenleg működő rendszerek újragondolását célozzák. Érdemes, sőt szükségszerű lenne módosítani például a kamara jogi továbbképzését, átdolgozni, aktualizálni az oktatási anyagokat, egyszerűsíteni az egész rendszert. Ami nagyon fontos: a főtitkárságon belül is megindult egy fiatalítási folyamat, mostantól egy dinamikusabb, jobban együttműködő csapat szolgálja ki a kamarai tagokat és a szakmai önkormányzat választott tisztségviselőit.

A kormányzati együttműködésben, a köztestületi mozgástér szélesítésében hol lát előre lépési lehetőségeket?
Hogy a politika mennyire, vagy hogyan támogatja az önigazgatási szervezetek működését, inkább politikai kérdéskör, és én nem szeretek politizálni. A sokat emlegetett 266-os szakmagyakorlási rendelet, vagy más hasonló szabályozás kapcsán lényeges, hogy ezeket a szakmai kamarák, a tagok, a mérnökök – vagyis az érintettek – véleményezhessék, és az észrevételeket a döntéshozók el is fogadják. Azt nem tudom megítélni, hogy a mérnöki kamara tekintetében a múltban ez mennyire valósult meg. Az igazságügyi szakértők egyébként 2016-ban kaptak új kamarai törvényt, a tervezőmérnökök 1996-os törvénye pedig már több mint 25 éves, és nagyon érdekesen szabályozza több kérdést, amit érdemes lenne felülvizsgálni. A kamarai működés önmagában is egy nagyon nehézterület, és mind a mai napig nincs teljes mértékben kiforrva. Az önigazgatási rendszerek, a szakmai, hivatásrendi önkormányzatiságon alapuló köztestületek ugyanis mindig bonyolultabb működést jelentenek, mint az olyan centralizált, hierarchikus felépítésű szervezetek, amiket az államigazgatásban láthatunk.

Mi lehet a záloga annak, hogy a jövőben a mainál dinamikusabb, egységesebb és erősebb kamarát építsünk tovább?
A leglényegesebb az együttműködés. Ha a kamara szervezeti egységei képesek lesznek a horizontális együttműködésre, a legszebb eredmények születhetnek. A „hogyan” kérdése a kulcs, és ezt az egyes szervezeteknek önállóan kell megoldaniuk, ellenkező esetben pont az önkormányzatiság veszik el a kamara rendszeréből. Mindenütt vannak lövészárkok, nemcsak nálunk és nemcsak Magyarországon, a fő kérdés mindig az, hogy ezt hogyan tudjuk kezelni. Főtitkárként a legfőbb célom, hogy egy gyorsan, hatékonyan működő szervezetet üzemeltessünk, azonnal reagáljunk minden problémára, és a szervezeti egységen belül kialakuljon egy békés egyensúly. Azt szeretném, ha az itt dolgozók motiváltak lennének, és a főtitkárságról nap végén minden munkatársunk úgy térne haza, hogy ma is tettünk valamit a mérnöki kamaráért.

Dr. Rátkai Gábor

Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát cum ladue (dicsérettel) minősítéssel. Pályáját az Igazságügyi Hivatalban kezdte, ahol az önálló bírósági végrehajtók, valamint a kamara, később pedig 2015-ben végrehajtott változás keretében a Kar törvényességi felügyeletével foglakozott. Az Igazságügyi Hivatalban számtalan jogszabály, szabályzat véleményezében vett részt. Ezt követően az Igazságügyi Minisztériumban folytatta jogi pályafutását, ahol a végrehajtók mellett tevékenysége kibővült az igazságügyi szakértők nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárásokkal, az igazságügyi szakértői kamara szabályzatait érintő törvényességi felügyelettel. A terület kapcsán számtalan törvény, jogszabály véleményezésében vett részt. Az Igazságügyi Minisztériumot követően ügyvédjelöltként, majd később ügyvédként folytatta tevékenységét. Az ügyvédi iroda kifejezetten építésügyi területre specializálódott, így a mérnöki tevékenységet is megismerhette. Közigazgatási szakvizsgával és jogi szakvizsgával is rendelkezik.