Klímaváltozás, hulladékmentes életmód, fenntarthatóság, tiszta ivóvíz, ökolábnyom – mind az egyéni ember, mind a társadalom, az egész világ felelőssége az ezekről való gondolkodás. Túlhaladtuk a probléma tudatosításának fázisát, a Föld élhetőbbé tételéhez megoldásokra, módszerekre és eszközökre, rendszerekre van szükség. Ehhez pedig olyan szakemberekre, környezetmérnökökre, akik nemcsak a múlt hibáit próbálják jóvátenni, hanem a megelőzésen, a jelen állapot megóvásán, a jövő szebbé tételén dolgoznak. Például a villámárvizeket megfékező zöldtetővel vagy gyökérzónás víztisztítóval, amelyek alkalmazására eredményes kísérletek zajlanak a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Környezetmérnöki Tanszékén. Itt több mint 25 éve képeznek naprakész műszaki, természettudományos és menedzsment-ismeretekkel rendelkező szakembereket, akik akár az intelligens környezettechnológiák, a megújuló energiák vagy a nukleáris környezetvédelem specializációkat is választhatják.
 

 

A környezetvédelem évtizedek óta önálló szakterület, a fokozódó környezeti problémák miatt ez várhatóan egyre inkább így lesz a jövőben is. A környezetmérnök nem csupán egy szakma, hanem egy hivatás, egy küldetés is. Elég csak a globális klímaváltozásra vagy az EU energia- és környezetvédelmi stratégiájára, illetve a világ fejlődési trendjeire gondolni, amelyek szerint a környezetvédelmi ipar és az egyéb hozzá kapcsolható tevékenységek a jövőben az informatika után a második legjobban fejlődő ágazatot jelentik majd. Ennek következtében társadalmi tevékenységeink szinte minden területén várhatóan egyre nagyobb igény lesz az átfogó környezetvédelmi ismeretekkel rendelkező mérnökökre. Ezt felismerve folyik a környezetmérnökök képzése a PTE MIK-en, ahol a kihívásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálják a tantervet és új specializációkat – mint például az intelligens környezettechnológiák, a megújuló energiák vagy éppen a nukleáris környezetvédelem – indítanak. „Képzésünk kiemelt előnye, hogy az alapos mérnöki alaptudás mellett – amelyet hallgatóink együtt sajátítanak el a gépészekkel, az építőmérnökökkel – a szakmai törzsanyagban azonos súllyal szerepel a környezetvédelem teljes spektruma, így univerzálisan alkalmazható, naprakész szaktudás szerezhető. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatorientáltságra, amelyet a duális képzés és a régió kiváló műszaki szakembereinek oktatásba való bevonása is támogat. A már diplomával rendelkezők ismereteinek bővítésére vagy specializálódására, az ipari és egyéni igények kiszolgálására több 2-3 féléves szakirányú képzést is indítunk, így például a hulladékgazdálkodási, a zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök/szakember, a nukleáris ipar területén pedig a nukleáris környezetvédelmi, illetve az atomerőművi üzemeltető szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzéseket. A közeli jövőben pedig városüzemeltető szakmérnök képzés indítását tervezzük” – fogalmaz Dolgosné dr. Kovács Anita, a Környezetmérnöki Tanszék vezetője.

A környezetmérnök-oktatást naprakész hallgatói és kutatói laborok segítik. A hallgatók bekapcsolódnak kutatócsoportok, mint például a Smart City Technologies, valamint a Korszerű ökologikus vízgazdálkodási és zöldfelületi rendszerek csoport munkájába, amelyekben a körkörös hulladékgazdálkodással, az alternatív nyersanyag-gazdálkodással, a megújuló energiákkal, a roncsolásmentes anyagvizsgálattal vagy a zöldtetőkel, a hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítással foglalkozhatnak. A végzett környezetmérnökök iránt élénken érdeklődik a munkaerőpiac, leginkább mérnökirodákban, laborvizsgálati cégeknél, közigazgatási, hatósági szerveknél, kivitelező, üzemeltető szakvállalatoknál helyezkednek el, gyakran a duális képzésben őket foglalkoztató partnereknél. E szakemberek egyik előnye ugyanis az, ami mindannyiunk érdeke: úgy tudják irányítani a gazdálkodó-termelő egységek fejlesztéseit, hogy azok a versenyképesség elvesztése nélkül eredményezzék a környezet állapotának javulását.