A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot „vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét november 16-án.
 

 

Az államfő a közös sajtótájékoztatón közölte: a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét jelentik a városok. Jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy emberből három városlakó lesz. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok – hangsúlyozta. Áder János felidézte: Budapest 2015-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit „a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze”. Hozzátette: először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről.

Áder János elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és “a leltár” elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta. Jelezte, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón kiállítók egy része arra keres választ, miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni, az energiahatékonyságot javítani.

Szita Károly – aki polgármestere is – az eseményen beszámolt arról, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős. Az eredményekre térve úgy fogalmazott: „nem tétlenkedünk, a polgármesterek jelentős eredményekről számoltak be”. A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát – mutatott rá Szita Károly.

Az MJVSZ elnöke bejelentette: Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben – 55 százalékkal – csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron. A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást alakított ki, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb – mintegy 100 megawattos – napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.

A jövőre térve rögzítette, hogy a megyei jogú városok a beruházásaiknál figyelembe veszik a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot. Kecskemét és Kaposvár biomassza-alapúra állítja át távhőrendszerét, a somogyi megyeszékhely ezen felül 2026-ra elektromos buszokra cseréli a mostani sűrített földgázzal működő járműveit, valamint öt másik dunántúli várossal energiaközösséget hoznak létre 60 milliárd forintos beruházással – ismertette, majd leszögezte: „2030-ra mindazt, amit vállaltunk, elérjük, 2050-re pedig klímasemlegesek leszünk”.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mit tudni a fővárosnak az elmúlt két évben az Under2 kezdeményezéshez kapcsolódó eredményeiről, az MJVSZ elnöke úgy válaszolt: az elmúlt két évben a klímavészhelyzet kihirdetésén kívül „semmiről nem tud”. Hozzátette: „ez vagy azért van, mert a sajtó nem tudósított róla (…), vagy azért, mert nem történt semmi”. Az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeinek csökkentésére vonatkozó másik újságírói felvetésre Szita Károly úgy reagált: annál nincs fontosabb, mint hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően megmaradnak a munkahelyek, a klímavédelmi beruházások pedig nem sérülnek. (MTI)