Magyarország szerint a 2050-ig megvalósítani tervezett uniós klímasemlegességi célok mellett a lakossági energiaárak mérséklését és az energiaellátás biztonságának kérdését is szem előtt kell tartani – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Luxembourgban október 6-án.

 

Steiner Attila a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa luxemburgi ülésének szünetében az MTI-nek nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy a klímacélok megvalósítása mentén az Európai Unió megfontoltan haladjon. Ha a célok megvalósítása nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az energiaellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet – figyelmeztetett. Kiemelte, hogy a károsanyag-kibocsátás terén Magyarország eddig elért eredményeivel jó példákkal tud szolgálni. A 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően hozott intézkedések eredményeképpen 1990-hez képest hazánk 32 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását, megelőzve ezzel a legtöbb uniós tagállamot. Az uniós átlag 24 százalék – emlékeztetett. Magyarország azt tervezi, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelése 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás mentes lesz. Ennek megvalósulásához az atomenergia-felhasználás mellett támogatják a napelemes energiatermelést is – közölte. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy atomenergia nélkül nem teljesíthetők a 2050-es klímasemlegességi célok. Az atomenergiához való hosszú távú hozzáférés biztosításával olcsó és kiszámítható, szén-dioxid-kibocsátás mentes villamosenergia biztosítható Magyarország számára – szögezte le. Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az államtitkár azt mondta: fontos, hogy a zöld átállás ne helyezzen további terheket a lakosságra. El kell kerülni, hogy a lakossági szektorra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszer jöjjön létre, az ugyanis drasztikusan megnövelné a lakossági terheket a klímaátmenet kapcsán – mondta. „Magyarország úgy gondolja, hogy nem a lakosságnak, hanem a nagy szennyezőknek kell megfizetniük a zöld átállás költségeit. A közlekedés, vagy akár egy lakás fűtése ne jelentsen plusz költségeket a lakosság számára” – fogalmazott. Steiner Attila emlékeztetett: Magyarország kormánya nemrégiben zöld konzultációt indított azért, hogy még pontosabban meg tudja határozni klímavédelemhez, illetve a kibocsátás-csökkentéshez szükséges és jó átgondolt intézkedések irányát. Beszélt arról is, hogy több uniós tagállam központilag szabályozott lakossági energiaárak bevezetését fontolgatja. Ezzel összefüggésben kiemelte: Magyarország jó stratégiát választott a rezsicsökkentés fenntartásával. A szabályozott energiaárak segítségével a zöld átállás elviselhető költségszinten marad és az energiaellátás biztonsága sem fog sérülni – tette hozzá az államtitkár. (MTI, fotó: Facebook/Steiner Attila)