Megkezdődött a Budapest-Varsó nagysebességű vasút előkészítésének folytatására szóló feltételes közbeszerzési eljárás – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (TM) szeptember 29-én.
 

 

A környezetvédelmi tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján pontosítja a magyarországi szakasz nyomvonalát. A visegrádi országok fővárosai között a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő összeköttetés egy bécsi ággal a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is bekapcsolja majd a térséget. Az újonnan kiépítendő vasúti pálya a jelenlegi elképzelések alapján Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. A vonatok egyes szakaszokon óránként 250-320 kilométeres tempóval haladhatnának. A nagysebességű vasútvonalon az osztrák és szlovák fővárosba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat Budapesttől Varsóig – ismertette a tárca.

A közlemény szerint a tervezett nagysebességű vasútvonal a legforgalmasabb magyarországi közlekedési tengelyben helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1-es autópálya és a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is. A nagysebességű vasút nagyszámú légi és közúti utazást kiváltva járul hozzá az európai közlekedés zöldítéséhez – írták. A beruházás nyomán felszabaduló kapacitásoknak köszönhetően több személyszállító és több tehervonat közlekedhet a már meglévő hálózaton is. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól – hangsúlyozták.

Az előzetes kalkuláció szerint a gyorsvasúti járatokon évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a Balaton felé vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és a turizmus élénkülésében megtérülnének – áll a közleményben.

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megindította a magyarországi szakasz környezeti hatástanulmányának elkészítésére és környezetvédelmi engedélyének megszerzésére irányuló feltételes közbeszerzési eljárást. Az ajánlattételi határidő 2021. október 28. Sikeres eljárás esetén a tervezési szerződést jövő tavaszig megköthetik. A környezetvédelmi engedély legkorábban 2023 végén, 2024 elején állhat rendelkezésre – közölték. Az ITM idén nyáron nyert el támogatást a Budapest-Varsó nagysebességű vasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elvégzéséhez. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap az elszámolható költségek 85 százalékával, mintegy 2 milliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is. A kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítését szintén a NIF végzi. (MTI)