A megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében az elektrifikáció, Paks II. megépítése, a napelemes kapacitások növelése és a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén játszhatja a kulcsszerepet – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén.
 

 

A hazai villamos energetikai szektor meghatározó rendezvényén tartott prezentációjában a fő célszámokról szólva a MEKH elnöke felidézte, hogy európai uniós szinten 2030-ra 32%-os megújulóenergia-részarány elérése a cél, úgy, hogy a tagállamok részaránya nem csökkenhet a 2020-as kötelezettség alá. Mint mondta, a tagállamok saját önkéntes vállalásukkal járulnak hozzá a közös célhoz, ami Magyarország esetében legalább 21%-os részarány.

Horváth Péter János kiemelte, hogy a megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében kulcsszerepet játszhat egyrészt az elektrifikáció – az elektromos járművek, a villamos fűtés vagy a hőszivattyúk elterjedésén keresztül –, másrészt Paks II. megépítése és a napelemes kapacitások növelése, valamint a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén.

A napelemes kapacitások felfutásáról szólva elmondta, hogy a MEKH becslése szerint további gyors növekedés várható: 2022 és 2024 között évente 1000 MW-ot ugorhat a teljesítmény. Horváth Péter János felhívta a figyelmet az időjárásfüggő megújulók terjedésével kapcsolatos főbb szabályozói kihívásokra. Ezek között említette a menetrendezés nehézségeit, a hálózatfejlesztés szükségességét és a háztartási méretű kiserőművek esetében a termelés és a fogyasztás összehangolását.

A MEKH elnöke bejelentette, hogy a hivatal a közelmúltban piaci erőfölény vizsgálatot indított, mivel a tavaszi hónapokban rendkívüli mértékben megemelkedett a negatív kiegyenlítő energia ára. A piaci anomáliákat feltáró vizsgálat eredménye és az érintettekre vonatkozó kötelezések hamarosan nyilvánosak lesznek – tette hozzá.

Horváth Péter János előadásában hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonság érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét. A cél a pontosabb menetrendadás és menetrendtartás ösztönzése, valamint a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése.

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről (EKR) szólva elmondta, hogy a hivatal összeállította az energiahatékonysági intézkedések katalógusát és rendeletben ki is hirdette. A katalógus egyszerűsíti az egyes megtakarítások elszámolását.

A hidrogénben nagy lehetőségek rejlenek az elektrifikáció elősegítése és a villamosenergia-rendszer kiszabályozása tekintetében is – mondta a MEKH elnöke a hidrogén felhasználásának jövőbeli lehetőségeiről szólva. Hozzátette, a piaci szabályozás alakulóban van, de a hivatal kész arra, hogy ha a megfelelő jogszabályok megszületnek, akkor szabályozási tesztkörnyezetet biztosítson az innovációk, az új technológiák és szolgáltatások bevezetésének ösztönzésére.