Szeptember 17-én aláírták a szerződést, melynek értelmében a BFK átveszi a BKK-tól a kettes metró és a gödöllői hév fejlesztésének előkészítését. Szatmáry Kristóf, a térség országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére a kormány úgy döntött, hogy állami beruházásként valósul meg az M2-es metró és a gödöllői, csömöri hévek összekötése, illetve a hévvonalak felújítása. Ehhez a korábban félbehagyott előkészítési folyamatot a Budapest Fejlesztési Központ átvette a Fővárosi Önkormányzattól és a BKK-tól – közölte közösségi oldalán a BFK vezérigazgatója.
 

 

Vitézy Dávid aláírta a megállapodást Walter Katalinnal, a BKK – Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójával a tervezési szerződések és megszerzett engedélyek átruházásáról, illetve megállapodtak a további együttműködésről és a korábban elkészült tervdokumentációk felhasználásáról is. A korábban elakadt tervezési folyamat újraindítása csak akkor megy, ha a műszaki tartalomról sikerül minden részletre kiterjedően megállapodni. A következő lépés tehát az, hogy a Fővárosi Önkormányzattal, a BKK-val és az érintett X., XIV. és XVI. kerületi önkormányzatokkal megállapodást kötnek a beruházás részletes műszaki tartalmáról. A továbbtervezésre és a beruházás előkészítésére a kormány 4,6 milliárd forint európai uniós támogatást biztosít a BFK és a MÁV-HÉV Zrt. konzorciumának.

 

A projekt célja átszállásmentes, gyors, kötöttpályás eljutási lehetőség megteremtése Budapest belvárosa, a külső kerületek (X., XIV. és XVI.) és Csömör, Gödöllő, Kistarcsa, Kerepes, Mogyoród között. Ugyancsak szükséges a kapcsolódó járműbeszerzés előkészítése.

Az Örs vezér terénél össze lesz kötve a jelenlegi metróvonal a hévvel. A beruházás zömét a gödöllői és a csömöri vonalon a pálya újjáépítése, a megállók akadálymentesítése, P+R autóparkolók, B+R kerékpártárolók létesítése teszi ki. A tervek készítésekor kiemelt figyelmet kap a hév elvágó hatásának csökkentése, a szintbeni útátjárók megszüntetése. A településszerkezeti változásokat figyelembe véve jelentősen megváltozik a megállók elhelyezkedése, oda kerülnek, ahol az emberek jelentős számban laknak, illetve ahol át lehet majd szállni a vasútra – magyarázta Vitézy. Mint írta, a kelet-pestiek hosszú ideje igényelték és várják a két közlekedési eszköz összekötését, ami a gyakorlatban a hév nyomvonalán a metró meghosszabbítását jelenti. Így újabb budapesti kerület (XVI.) lesz elérhető közvetlenül a metróval. Ezzel egy olyan átjárható rendszer jön létre, amely átszállást, időt takarít meg a metrót és a hévet, továbbá a most még személyautót igénybe vevők számára.

A projektnek meglehetősen hosszú a múltja, sok-sok évnyi civil javaslattevő, kezdeményező munka után 2012 és 2015 között még az általam vezetett BKK rendelte meg a megvalósíthatósági tanulmányokat, majd 2015-ben a Fővárosi Közgyűlés finanszírozta a folytatást, a városhatáron belüli szakaszok részletes tervezését. Így a BKK 2016-ban keretjellegű közbeszerzést írt ki. Ezt a Főmterv nyerte meg. A tervezési folyamat egyes fázisai megtörténtek, de bizonyos hatósági engedélyeket nem sikerült elsőre megszerezni, a kerületekkel viták alakultak ki, a tervezés elakadt, ráadásul közben a hévek állami fenntartásba kerültek. A Fővárosi Közgyűlés 2020. február 26-án arról döntött, hogy nem folytatják a projektet saját finanszírozásban tovább, ezt követően az előkészítés elakadt. A kormány ezután döntött úgy, hogy átveszi a fejlesztést, tekintettel arra is, hogy a hévek fenntartása időközben állami feladat lett és a hév-vonalak fejlesztéséért felelős szervezetként létrejött a BFK. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020 október 15-én támogatta ezt, arról született döntés, hogy a keretmegállapodásban és az egyéb szerződésekben a BKK helyére a BFK lép. A Kormány 2021. március 8-ai határozatával döntött arról, hogy a beruházás tervezésével a BFK-t bízza meg és biztosította az uniós forrásokat. A tervek elkészítésének a határideje 2023, a kivitelezés leghamarabb ezt követően kezdődhet meg az építési források rendelkezésre állásának függvényében. Ezt követően több éves építési és járműbeszerzési folyamat következik, ez után vehetik majd birtokba az utasok az összekötött rendszert.

Az Örs vezér terén két gyorsvasúti végállomás néz egymással farkasszemet. Ha a metrót összekötjük a hévekkel, átszállást és időt takaríthatunk meg sok utasnak. A ma a metróra az Örs vezér terén ráhordó buszok már hamarabb elérhetik a metrót, így közvetlenül is csökkenhet a közúti forgalom és a légszennyezés. Ugyanakkor az érintett agglomerációs települések – Kistarcsa, Kerepes, Mogyoród, Gödöllő, Csömör – és fővárosi kerületek – X., XIV., XVI. –, illetve az azokhoz közeli területek lakói közvetlen metrókapcsolatot kapnak, ennek hatása pedig nagyon jelentős, sokan választhatják a közösségi közlekedést autó helyett. Így jócskán javul a közösségi közlekedés versenyképessége. A fejlesztéssel érintett agglomerációs települések (Gödöllő, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród és Nagytarcsa) lakosainak száma 2000 és 2020 között összességében 28 százalékkal emelkedett, ezen belül Mogyoródon például 68 százalékkal növekedett. A települések lakóinak tulajdonában lévő gépjárművek száma pedig csaknem hetven százalékkal nőtt. Ez az autós forgalom a főváros számára egyre nagyobb környezeti terhet jelent, az ő forgalmuk adja a Budapesten megjelenő teljes agglomerációs forgalom 12 százalékát. A projekt nemcsak az összekötést, az elhasználódott pályák felújítását, a rossz helyen lévő megállók áthelyezését tartalmazza oda, ahol az utasokat jobban szolgálja, de a teljes járműpark cseréjét is. Speciális, a metróalagútban és a jelenlegi hévvonalakon is üzemelő motorvonatokat kell beszerezni. A hévek teljes felújítása, a vonal a járatsűrítéshez szükséges átépítése adja a költségek zömét, önmagában a metróval való integráció csak a költségek töredékét jelenti.

A Cinkotáig 1888-ban megépült hév, a mai H8 és H9 elődje még jórészt lakatlan területen haladt, így az akkor és később megnyitott megállók nem biztos, hogy egybeesnek az utazási igényekkel. A jelenlegi metrószakaszon létesülne egy új megálló Törökőr néven ott, ahol az M2 a ceglédi (100a jelű) vasút bevezető szakasza alatt halad át. A gyorsvasút a mai Örs vezér téri végállomás előtt elkezdené az emelkedést, a Kerepesi és a Nagy Lajos király útja fölött átívelve a jelenlegi hévvégállomás fölött érné el az új Örs vezér tere megállót. Az új Rákosfalva megálló a mostaninál beljebb, a lakóövezetek súlypontjában kapna helyet, majd egy szintén új, a körvasútra átszállást lehetővé tevő megálló következne az Egyenes utcai lakótelepnél.

Innentől a felszín alatt folytatódna a gyorsvasút, hogy a XVI. kerület két részét ne vágja el egymástól. Ezen a szakaszon a sashalmi Thököly útnál és a mátyásföldi Jókai Mór utcánál állnának meg a szerelvények. A mai Imre utcai megálló kisebb kifelé tolásával jönne létre az erzsébetligeti megálló immár a felszínen. A H9-es, csömöri ágon Cinkota alsó helyett a beépült Csabaligetnél állnának meg a járművek, Árpádföldhöz közelebb – írta bejegyzésében Vitézy Dávid.