Néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték, amely Ukrajna elkerülésével köti össze Oroszországot és Németországot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szeptember 6-án egy szentpétervári rendezvényen.
 

 

„Néhány nap múlva befejezik az építését és működni kezd” – mondta. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata nem változtatott álláspontján és továbbra is ellenzi az Északi Áramlat 2-t, de tisztában van vele, hogy már nem lehet megállítani. A projektet irányító Nord Stream 2 AG szeptember 6-án közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének lefektetése. Ezután a csővezeték dániai és németországi szakaszának összekapcsolása következik. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni.

 

Lavrov az orosz-amerikai kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Biden június 16-i genfi találkozója, noha hasznos volt a kapcsolatfelvétel, nem hozott alapvető változást a két ország viszonyában. A miniszter szerint az amerikai fél továbbra is azt hiszi, hogy rá tudja erőltetni Oroszországra a saját belpolitikai napirendjét, és továbbra is a belügyeibe való beavatkozással vádolja „alaptalanul” Moszkvát. Hangsúlyozta, hogy a feleknek a kölcsönösen tiszteleten és a tényeken alapuló párbeszédet kellene folytatniuk egymással. Nehezményezte, hogy az amerikai fél továbbra is tartja magát az Oroszország elleni „megalapozatlan” vádakhoz az olyan ügyekben, mint a Navalnij- és a Szkripal-mérgezés vagy a maláj légitársaság MH17-es járatának a Kelet-Ukrajna feleletti lelövése. Ezt „tisztességtelen” magatartásnak minősítette.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Washington kezdi felismerni: vádaskodás helyett rendszerszintű mechanizmusokra van szükség a Moszkvával való párbeszédhez, egyebek között a bűnüldöző szervek és biztonsági szolgálatok, valamint a kiberbiztonság ügyében. Hozzátette azt is, hogy a fegyverzetellenőrzésről folytatott párbeszédben a felek álláspontja „még mindig nagyon távol áll egymástól”. Elmondta továbbá, hogy Moszkva nem tiltotta meg az Egyesült Államoknak szentpétervári konzulátusának működtetését, de nem is fogja kérlelni Washingtont, hogy indítsa újra a missziót.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva abban az esetben lenne hajlandó képviseltetni magát az új afgán kormány beiktatásán, ha az befogadó lesz és tükrözni fogja az afgán társadalom teljes spektrumát, beleértve az összes etnikai csoportot.

Lavrov leszögezte: Moszkva nem érdekelt abban, hogy a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – pusztán a találkozó kedvéért tartsanak újabb csúcsot. Mint mondta, az újabb tanácskozás apropójául minimum annak kell szolgálnia, hogy megerősítse: a 2019 decemberi párizsi csúcstalálkozón elfogadott döntéseket végre kell hajtani.

A tárcavezető szerint Ukrajna semmit sem teljesített abból, amiben a francia fővárosban megállapodtak, Berlin és Párizs pedig ezt passzívan szemléli, és eltűri azt a “sértést” is, hogy Kijev Washingtont, Londont és Varsót is be akarja vonni a közvetítők közé. (MTI)