Nyilvánosságra hozták július 22-én este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
 

 

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról. A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.

Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak. Brassói Sándor a munkatársainak is megköszönte a munkáját, hogy időben értesíteni tudják a felvételizőket.

A lágymányosi campuson tartott fesztiválhangulatú Pont Ott Partin egy kivetítőn folyamatosan vetítették a felsőoktatási szakokra meghatározott bejutási ponthatárokat, a zenére szórakozó fiatalok között a tömegben időnként felhangzott egy-egy örömteli sikítás.

 

A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 fővel az ápolás és betegellátás alapszak, majd 1784 fővel a gazdálkodási és menedzsment alapszak. Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, míg gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.

A helyszínen ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-őt a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).

 

BME: magasak az átlagpontszámok

 

Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az intézmény azt tudatta július 22-én az MTI-vel, hogy az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot. Közölték: szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent. Azt írták, a BME kiválóságát jól jelzi, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére.

Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont – tették hozzá. A ponthatár mellett „fontos és a kiválóságot jobban jelző adat a magas átlagpontszám és vele együtt a felvettek magas száma. Az intézmény mindegyikben kiválóan teljesít” – emelték ki.

Mesterképzésben több mint ezer diák kezdheti meg ősszel tanulmányait, illetve további több mint ezeregyszázan nyertek felvételt idén januárban a BME valamelyik mesterszakjára. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás – jegyezték meg. (MTI)