A hidrogéntechnológiák hozzájárulhatnak a karbonsemleges gazdaság kiépítéséhez, Magyarországnak ezért ki kell használnia a bennük rejlő lehetőségeket – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform július 7-i konferenciáján Budapesten.
 

 

Bódis József a zöld átalakulás egyik legfontosabb eszközeként méltatta a hidrogéngazdaság előnyeit. Kihasználásuk ma már nem a pénzügyi feltételeken múlik, hiszen a kormány biztosítja ehhez a forrásokat, a megújuló tudományos infrastruktúra pedig az alapkutatásoktól kezdve a termékfejlesztésig lehetővé teszi, hogy magyar hidrogéninnovációk szülessenek – tette hozzá. Az államtitkár jelentős haladásnak nevezte, hogy Magyarország május óta már hidrogénstratégiával is rendelkezik. Bódis József szerint a hidrogéntechnológiák kutatását más körülmények is segítik. A járvány megjelenése például hirtelen új ötletekre késztette a kutatókat, a tudományos kezdeményezőkészség felértékelődése pedig a zöld innovációkat is fellendítheti. Magyarország ráadásul már ezt megelőzően felismerte az innovációs ráfordítások jelentőségét, ezért nem csak eddig, hanem a következő években is jelentősen növeli az erre fordítható forrásokat – tette hozzá.

A rendezvény felszólalói szerint a hidrogén sok területen alkalmazható nyersanyag, amelyet nem csupán a közlekedés, hanem ipari folyamatok sokasága alkalmazhat. A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja úgy véli, hogy egyre jelentősebbé válhat a hidrogén felhasználása üzemanyagként, hiszen ma már belső égésű motorok tervezői is kísérleteznek ezzel. Hanula Barna szerint jobban meg kell fontolni, mi hajtsa az autókat, hiszen az áramtermelés is terheli a környezetet. Az EU ugyanakkor – mint mondta – ma is csak azt tekinti károsanyag-kibocsátásnak, ami a kipufogón kijön, és nem veszi figyelembe sem a hajtóanyag előállításával járó hatásokat, sem azt a pszichológiai tényezőt, hogy a fenntarthatóság tudatában az emberek nem törekednek takarékos felhasználásra.

A Mol olajipari vegyi anyagok és technológiák vezetője a szén-dioxid-leválasztással előállított hidrogént említette a hidrogéngazdálkodás egyik kulcsterületeként, mivel – mint mondta – Magyarország egyik erőssége a széndioxid raktározása geológiai tárolókban, és annak felhasználása. A „carbon capture” technológiai kihívásaival a Mol is foglalkozik, ezért nyitott az ehhez kapcsolódó kutatási együttműködések iránt – tette hozzá Goldfárth József. (MTI)

 

Kép: The Royal Society of Chemistry 2018.