Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
A Föld felszíne alatt húzódó bunkerek védelmet nyújtanak a bizonytalan időkben. A világ 10 legnagyobb bunkere betekintést nyújt ebbe a különös világba: megvédenek a háborúktól, a természeti erőktől és a nukleáris veszélyektől. Kilométernyi alagutak, lenyűgöző...
140 éve született Fonó Albert mérnök
Budapesten született Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök. Műegyetemen 1903-ban kapott oklevelet, utána német, belga, svájci, francia és nagy-britanniai gyárakban dolgozott. Hazatérve 1909-ben műszaki doktori vizsgát tett, majd tanácsadó és tervező mérnökként tevékenykedett. Fő szakterülete az energetika volt, erre vonatkozott a „Mechanikai munkatárolás villamos hajtásnál” című doktori értekezése is. 20 kutatási témában 46 szabadalmat dolgozott ki. Találmányai közül említést érdemel az 1923-ban kidolgozott gőzkazán, valamint az 1928-ban szerkesztett új típusú bányászati légsűrítő berendezés. Szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójának a szabadalmát 1924-ben a német Siemens-cég vásárolta meg. 1926-ban az elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott. Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű-találmányai. Az első ilyen sugárhajtás elvét alkalmazó találmánya 1915-ből származik. Ezzel a légi torpedónak nevezett eszközzel a tábori tüzérségi fegyverek hatótávolságát akarta megnövelni. Az alapelv az volt, hogy a lövegből indított lövedéket egy vele összekapcsolt hajtómű tovább gyorsítja, ily módon viszonylag kis kezdősebességgel is lehet nagy távolságra lőni, s a nehéz lövedékeket kis tömegű ágyúból indítani. 1947-ben a Műegyetem magántanára, 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. A Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban Fonó Albertről elnevezett díjat alapított, melyet évente egy hazai űrkutatónak adnak át, több éves, vagy akár évtizedes munkássága elismeréseként.
110 éve született Szendy Károly mérnök
Budapesten született Szendy Károly (1911-1981) Kossuth-díjas gépészmérnök, energetikus. Tanulmányait a József Műegyetemen végezte, ahol 1932-ben gépészmérnöki, 1940-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. 1933-1938 között Budapest Székesfőváros Elektromos Művei hálózattervezési osztályának mérnöke, 1938-1944 között az erőműtervezési osztály mérnöke és osztályvezető-helyettese volt. A Mátravidéki Erőmű üzemvezető-helyettese (1944-1945), az Elektromos Művek üzemfejlesztési főosztályvezető-helyettese (1945-1947), a Mátravidéki Erőmű és Bánya Építési Rt.-nél az erőmű helyszíni építésének vezetője (1948-1949), az Erőmű Tervező és Építő Iroda villamos osztályának vezetője (1949-1953), a Villamos Műszaki Osztály vezetője, ill. az Erőmű és Hálózattervező Vállalat főszakértője (1950-1968) volt. Irányító és kezdeményező szerepe volt a hazai villamos-energia rendszer kialakításában, az erőművek villamos berendezéseinek, a 120, 220, majd a 400 kV-os hálózatok és a nemzetközi kooperációs összeköttetések tervezésében. Nevéhez fűződik a korszerű hálózattervezési módszerek bevezetése hazánkban. Külföldön is elismerést váltottak ki a nagyfeszültségű elosztó hálózatok tervezésére és a villamosenergia-rendszerek modellezésére, szabályozására kidolgozott új módszerei. 1966-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar címzetes egyetemi tanára, 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
125 éve született Csonka Pál mérnök
Budapesten született Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár. A Budapesti Lónyai utcai gimnáziumban érettségizett, majd 1914-től – kétévi katonai szolgálattal megszakítva – 1920-ig a József nádor műegyetem építészeti karnak volt hallgatója, itt szerezte meg 1920-ban építészmérnöki oklevelét. Másodéves hallgató korában elnyerte a Horváth Ignác-pályadíjat. Kezdő mérnökként több városrendezési pályázaton részt vett: 1921-ben a Margitsziget, 1922-ben Székesfehérvár, 1923-ban pedig a Szombathely rendezésére kiírt pályázaton nyert második díjat. Pályája kezdetén építésvezetőként dolgozott, 1928-ban építőmesteri szakvizsgát is tett. 1927-től fizetés nélküli gyakornok a műegyetem alkalmazott szilárdságtani laboratóriumában. 1928-1936 között az egyetemi építészeti osztályán a matematika meghívott előadója. 1930-1936 között az alkalmazott szilárdságtani tanszék adjunktusaként tanított, 1931-1936 között vezette a tanszéket. 1933-ban magántanári képesítést nyert, 1936-ban a tanszék ny. rk. tanárává, 1939-ben ny. r. tanárává nevezték ki. 1945-1957 között tanszékvezető egyetemi tanár. 1957-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig az MTA szilárdságtani kutatócsoportjának vezetője, 1969-től tudományos tanácsadója volt. Az Acta Technica és a Műszaki Tudomány-technika szerkesztője. A műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, a szilárdságtan és építésmechanika, a rugalmasság- és képlékenységtan terén elért eredményeiért a műszaki tudományok doktora címet kapta meg, a képlékeny kihajlásra és a rugalmas körhengerhéjra vonatkozó kimagasló eredményeiért Kossuth-díjjal, a műszaki mechanika, a szilárdságtan és az építéstechnika tudományterületén elért eredményeiért pedig Állami-díjjal tüntették ki. Héjszerkezetek c. monográfiája (Budapest, 1981) a hazai tartószerkezeti szakirodalom kiemelkedő alkotása. Tervei szerint épült a taksonyi templom ellipszis alakú héjszerkezettel készült kupolája.
120 éve született Winkler Dezső mérnök
Győrben született Winkler Dezső (1901-1985) Kossuth-díjas gépészmérnök, aki a hazai tehergépjármű-fejlesztésben alkotott maradandót. Diplomáját 1925-ben a brünni német nyelvű műszaki egyetemen szerezte. 1925-1936 között a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban konstruktőr, majd 1936-1948 között az autóosztály vezető főmérnöke volt. 1948-1950. között a Nehézipari Központ (NIK) Autótervező Iroda vezetője, 1950-51-ben a saját szervezésű Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) – az AUTÓKUT jogelődje – főosztályvezetője, 1951-68 között első igazgatója. Új traktorok, autóbusz-alvázak, terepjáró gépkocsik tervezésével, dízelmotorok tovább-fejlesztésével foglalkozott.
90 éve született Toró Tibor fizikus
Énlakán született Toró Tibor (1931-2010) atomfizikus, akadémikus, egyetemi tanár. A részecskefizikusi, asztrofizikusi és tudományfilozófiai munkássága mellett elismert Bolyai-kutató volt. Magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvein kívül rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. Közéleti munkásságával hozzájárult a romániai magyar es az erdélyi természettudományi gondolkodás terjesztéséhez.
100 éve született Budavári Kurt mérnök
A csehországi Fischernben született Budavári Kurt (1921-2016) mérnök. Munkásságát 1943-1944-ben magánmérnöki irodáknál kezdte, ahol tereprendezési, víztelenítési és földmérési munkákat végzett. Ezt követően 1945-1946-ban geodéziai felmérésekkel segítette az Országos Földbirtokrendező Tanács munkáját. 1948-1951-ben a budapesti vízgazdálkodási körzet építésvezetője volt, majd közel négy éven keresztül a MEVIÉP osztályvezetője, 1954-1960 között pedig a VIZITERV irányító tervezője, öntözési csoportvezetőjeként tevékenykedett – közben 1955-től 1960-ig Albániában volt kiküldött öntözési szakértő. 1960-1976 között az OVF, ill. OVH Vízhasznosítási osztály-, majd főosztály vezetője volt. Tevékenysége során egymillió hektár öntözését lehetővé tevő öntöző főcsatornák, öntöző rendszerek, esőztető öntözőfürtök, hígtrágya hasznosítások létesítését irányította, közöttük is kiemelkedik a Kiskörei Vízlépcső és öntözéseinek megvalósítása. Az öntözéses vízhasznosítás témakörökben több tankönyvet, főiskolai jegyzetet, kézikönyvet írt, ill. cikkeket publikált. Tagja volt a FAO és az ICID Magyar Nemzeti Bizottságainak, az MTA Vízgazdálkodási Bizottságának, a KGST Meliorációs Albizottságának, a Magyar-Román Vízügyi Vegyes bizottságnak.
125 éve született Schlattner Jenő mérnök
Salgótarjánban született Schlattner Jenő (1896-1975) Kossuth-díjas (1951) gépészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. Diplomáját 1921-ben a Műszaki Egyetemen szerezte. 1924-től a salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi erőműve és a szénlepárló üzem vezetője volt. 1933-ban tervezte és szabadalmaztatta az első komplex barnakőszén-lepárló telepet. Nevéhez fűződik az úgynevezett Sclattner-kemence megépítése. A műszaki egyetem díszdoktora (1961). Dorogon utcát neveztek el róla.
100 éve született Majorlaki József mérnök
Pécsett született Majorlaki József (1921-2019) vegyészmérnök, vízellátás-csatornázási szakmérnök. 1946-tól magánmérnök Pécsett a bőripar területén, 1950-től Budapesten bőripari segédanyagokkal foglalkozott a Turul Kesztyű és Bőrgyárban, 1953-ban Almásfüzitőn a kőolajfeldolgozó üzemcsoport vezetője volt. Ezt követően 1955-ig a Komlói Szénbányák laboratóriumának alapító vezetője, majd 1959-ig a Pécsi Kokszművek üzemmérnöke lett. A hazai kokszolható szenek szeparálása és laboratóriumi ellenőrzése során vizsgálati módszereket dolgozott ki. 1959-től 1979-ig – nyugalomba vonulásáig – a Pécsi (Dél-dunántúli) VIZIG osztályvezetője, műszaki tanácsadója, az igazgatósági vízminőségi laboratórium megszervezője. Nevéhez fűződik a Vízkörnyezet-védelmi Szolgálat megalapozása. Foglalkozott ivóvíz-minőség javításának kérdéseivel. Fő munkaterületei: a Balaton vízminőségének problematikája, a Dráva vízminősége, házi vízszűrő-berendezés kialakítása, ülepítés-elmélet stb. Mintegy 40 cikket, értekezést publikált. Szerkesztője volt a Pécsi Műszaki Szemlének, számos tanulmánya ebben a lapban jelent meg. Társszerzője volt „A környezetvédelem Pécsett és Baranyában” című állapotfelmérő monográfiának. A MTESZ Baranya megyei szervezete elnökségi tagjaként, ill. alelnökeként a megye szakmai fejlődését az ezredfordulóig segítette.
120 éve született Papp Ferenc hidrogeológus
Budapesten született Papp Ferenc (1901-1969) geológus, tanszékvezető műegyetemi tanár. A hidrogeológiában neve összeforrott a forráskutatással. A mérnökgeológia új tudományágának első tanára volt, számos nagy létesítménynél (pl. budapesti földalatti vasút) hasznosították szakismereteit. Szakmai közéleti vezetőként szerkesztője és társszerzője volt az első hazai mérnökgeológiai kézikönyvnek.
Felhasznált irodalom:
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
A Föld felszíne alatt húzódó bunkerek védelmet nyújtanak a bizonytalan időkben. A világ 10 legnagyobb bunkere betekintést nyújt ebbe a különös világba: megvédenek a háborúktól, a természeti erőktől és a nukleáris veszélyektől. Kilométernyi alagutak, lenyűgöző...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
