A MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. (Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park) célja, hogy a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építsék fel. A mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés keretében világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jön létre Nagykanizsán és Veszprémben.

 

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: „A kormány gazdaságfejlesztési stratégiája az egyes ágazatok és vállalataik fejlesztéséhez érdemben hozzájáruló, központi tudásipari szereplőkként számol a felsőoktatási intézményekkel. Szándékaink szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel, ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok. Természetessé kell válnia annak, hogy a felsőoktatásban meglévő tudásra alapozó kutatások eredményei új technológiák és termékek formájában utat találnak a piaci hasznosításig. A körforgásos gazdaság fejlesztése a tiszta Magyarország és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv több intézkedésével is támogatott törekvés.”

A MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. tervezett kutatás-fejlesztési és hasznosítási projektjei nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg. Többek között a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, pl. a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a széndioxid hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „Az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a Pannon Egyetem között példaértékű beruházás, amely komolyan alapoz arra a városban a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra, amely komoly kutatásokat, így kutatókat fog a városba vonzani, és a későbbiekben a kutatások eredményeképpen jelentős beruházások révén munkahelyeket teremt. Az együttműködés fókuszában a körforgásos gazdaság jövőbe mutató kutatási területei állnak, amely mint globálisan, Európában és Magyarországon is kiemelt figyelmet érdemelnek.  Az országban egyedülálló kezdeményezés, hogy egy a versenypiacon jól teljesítő magyar cég és egy egyetem fog össze e kutatási területeken folyó munkában.”

 

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: „A MOL frissített, „2030+ Shape Tomorrow” stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyünk a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtjük meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz. A MOL elkötelezte magát az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett, és úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költünk a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erőnkkel támogatni fogjuk az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is.”

A projektcég Nagykanizsán a tervek szerint mintegy 18.000 nm-en építi fel a kutatóintézet új létesítményeit (kutatási-oktatási központ, inkubációs központ, három robbanásbiztos laborépület, víztechnológiai laboratóriumok és kutatói apartmanház), Veszprémben pedig további, KFI-tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora hangsúlyozta: „Úgy vélem, hogy a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködésünk ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. Fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. Reményeim szerint mindez a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.”    

A tudományos és innovációs park céljai között szerepel az is, hogy a térségbe vonzzon innovatív cégeket, startup-okat, spinoff vállalkozásokat, ezáltal középtávon munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A jövő fenntartható iparágainak gazdasági és mérnöki utánpótlásával az oktatás is fontos szerephez jut majd.