A munkaterület átadással megkezdődött az új dunai átkelő kivitelezése. Cikkünkben röviden áttekintjük a híd tervezési folyamatát, illetve hogy Kalocsa-Paks térségében pontosan milyen mérnöki szerkezetek épülnek meg.

Az új Duna-híd egységes, de különböző szerkezetekből álló műtárgy lesz. Szerkezetileg 3 hídról beszélhetünk: bal parti ártéri híd, mederhíd, jobb parti ártéri híd. A hídon 2×1 forgalmi sáv vezet majd át, az átkelő mindkét külső oldalán kétirányú kerékpárutakkal. A kilenc nyílású híd teljes hossza ~946 m lesz. A 440 m hosszú mederhíd felszerkezete háromnyílású, a mederpillérek felett parabolikusan kiékelt, kétcellás szekrénytartós, öszvér keresztmetszetű extradosed (feszített-függesztett) típusú híd.

A Kalocsa és Paks térségében tervezett új Duna-híddal kapcsolatos beruházás előkészítéséről a kormány a 1438/2015. (VI. 30.) határozatában döntött. A beruházás a 226/2015. (VIII. 7.) kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásnak minősül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t bízta meg a szükséges előkészítési munkákkal – környezeti hatástanulmány, tervezések, engedélyek beszerzése –, és ezek közbeszerzéseinek lebonyolításával. A 2017 áprilisában megjelent közbeszerzési eljárás lezárultával a tervezést a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. vezette KALOCSA HÍD 2017 Konzorcium kezdhette meg 2017 októberében, a konzorcium további tagjai a Pont-TERV Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. és az UTIBER Közúti Beruházó Kft. voltak. A tervezési feladat magában foglalta az engedélyezési tervek elkészítését, az építési engedély beszerzését, valamint az ajánlati tervek elkészítését.

A projekt, illetve a tervezési feladat két részből állt (1. ábra), az egyik az 512. sz. új másodrendű főút tervezése az 51. sz. főút és az M6 autópálya között – ennek az útnak a részét képezi az új Duna-híd –, valamint az 5124. sz. új észak–déli irányú összeköttetés tervezése Paks–Gerjen között (Paks–Gerjen összekötő út).

A tervezés kiindulási adataként a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megbízásából készült megvalósítási és helykijelölési tanulmány („Kalocsa–Paks térségében tervezett Duna-híd”; Hegymagas Kft.; 2015. szeptember) szolgált. A tanulmányban vizsgált nyomvonalváltozatok közül a „B” változat továbbtervezésére került sor, a Foktő–Dunaszentgyörgy vonal mentén haladva.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2020 januárjában közbeszerzési eljárást indított a Kalocsa–Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat tervezésére és kivitelezésére. Az eljárás lezárultával kezdődhet a kiviteli tervek készítése, valamint a híd építése.

512. sz. új másodrendű főút az 51. sz. főút és az M6 autópálya között (új Duna-híddal)

Az 512. sz. főút meglévő szakasza az 51. sz. főútból ágazik ki, és északról tehermentesíti Kalocsát, valamint beköti a kalocsai repülőteret is. A tervezett új szakasz elején az 512. sz. út a meglévő 5106. j. út nyomvonalát követi, majd az 5+239 km-szelvénytől új nyomvonalon halad, egészen az M6 autópálya tengelici csomópontjánál lévő autópálya-mérnökség bejáró útjaként használt körfogalmi csomópont csonka ágáig, miközben körforgalmi csomóponttal keresztezi az 5124. j. utat, az 5112. j. utat, valamint a 6. sz. főutat.

A tervezett útvonal fő paraméterei:

– Útkategória: K.IV.A

– Koronaszélesség: 11 m

– Tervezési sebesség: v_t = 90 km/h

– A tervezett kialakítás szerint új nyomvonalon 2×1 sávos országos közút épül kb. 11,51 km hosszon, míg a meglévő burkolt utak korrekciója, átépítése kb. 1,83 km hosszon történik.

– Új nyomvonalon vegyes használatú utak, kerékpárutak épülnek kb. 1,84 km hosszon, és földutak kb. 10,38 km hosszon.

– A nyomvonalon 3 új körforgalmi csomópont létesül:

• 512. sz. út – 5124. j. úti körforgalmi csomópont a 8+710 km-szelvényben,
• 512. sz. út – 5112. j. út csomópont a 13+031 km-szelvényben,
• 512. sz. út – 6. sz. út tervezett körforgalmi csomópont a 15+085 km-szelvényben.

Új Duna-híd

Az új Duna-híd terveit a CÉH és a Pont-TERV közösen készítette. A híd főtervezője és egyben a mederhíd felelős tervezője dr. Kisbán Sándor (CÉH), az ártéri hidak felelős tervezője Nagy András (Pont-TERV) volt. A híd a Duna 1520,446 fkm szelvényében keresztezi a folyamot, ez az 512. sz. út 7+454,85 km-szelvényébe esik. A keresztezés helyén a Duna „irányt vált” (inflexiós ívben folyik), a meder szigetekkel, csatornákkal, holtágakkal kissé tagolt. A főmeder szélessége 460 m, az árvízvédelmi töltések távolsága kb. 1010 m-re tehető. A töltések nincsenek áthidalva, a töltéseken futó kezelőutak a Duna-híd előtt és után egy-egy egynyílású kezelőúti híddal vezetnek át a főút alatt.

Az új Duna-híd egységes, de különböző szerkezetekből álló műtárgy. Szerkezetileg 3 hídról beszélhetünk: bal parti ártéri híd, mederhíd, jobb parti ártéri híd.

A hídon, az 512. sz. főút keresztszelvényéhez igazodva, 2×1 forgalmi sáv vezet át, a híd mindkét külső oldalán kétirányú kerékpárutakkal. A kilencnyílású híd teljes hossza ~946 m, a mederhíd középső nyílásában biztosítottuk a 180 m széles hajózóutat, így a legnagyobb támaszköz 200 m-re adódott.

Mederhíd

A 440 m hosszú mederhíd felszerkezete háromnyílású, a mederpillérek felett parabolikusan kiékelt, kétcellás szekrénytartós, öszvér keresztmetszetű extradosed típusú híd, amelynek támaszközei: 119+200+119 m. A híd főtartója kétcellás szekrénytartó, melynek ferde oldalfalait és középső falát acél trapézlemez gerincek, alját vasbeton fenéklemez, felső részét mindkét oldalon konzolos kialakítású vasbeton pályalemez alkotja.

A felszerkezet az építési és állandó igénybevételeknek megfelelően hosszirányban tapadóbetétes kábelekkel feszített vasbeton pályalemezzel, feszített vasbeton fenéklemezzel, a hasznos teher igénybevételeinek megfelelően pedig a szekrényekben szabadon vezetett csúszókábeles feszítéssel lett kialakítva.

A szekrénytartó magassága az állandó magasságú szakaszokon úttengelyben mérve 3,5 m. Az 5. és 6. jelű mederpillérektől az extradosed kábellehorgonyzások szakaszáig a szekrénytartó magassága változó, a mederpillérek felett 6,5 m. A trapézlemez gerinces keresztmetszet keresztirányú merevségét – az 5 m-es építési zömhossznak megfelelően – 5 m-enként beépített, a gerinclemezekkel egybeépített acélszerkezetű kereszttartók biztosítják.

A felszerkezet szélessége a mederhíd hossza mentén nem egységes, az ártéri hidakhoz való csatlakozásnál 19,26 m, a pilonoknál a maximális szélesség 23,26 m.

A felszerkezethez 5 m-enkénti lehorgonyzással a pilonok két oldalán 10-10 db extradosed kábelt építenek be. A kétoszlopos kialakítású pilonok monolit vasbeton szerkezetek, egybeépítve a felszerkezet támaszkereszttartóival. A pilonok felső szakasza a kábellehorgonyzások környezetében tömör keresztmetszetű. A kábelek lehorgonyzása a pilonba betonozott, acélanyagú szerkezetekkel történt. A pilonok magassága 21,8 m az úttengelyben vett pályalemezszinttől mérve.

Ártéri hidak

A mederhídhoz két ártéri szerkezet kapcsolódik. A Paks felőli jobb ártéri híd háromnyílású, összesen ~287 m, a Kalocsa felőli bal ártéri híd is háromnyílású, összesen ~221 m hosszú hídszerkezet. A két ártéri híd szerkezeti rendszere megegyezik, mindkét híd ortotróp pályalemezes, párhuzamos övű, többtámaszú, folytatólagos, két főtartós, ferde gerincű, egycellás acél szekrénytartós gerendahíd. A bal parti híd támaszközei 73+73+73 m, a jobb parti híd támaszközei 95+95+95 m.

A szekrénytartós szerkezet felső övét az ortotróp pályalemez alkotja. A szekrény alsó felülete az állandó gerincmagasságra tekintettel követi a hossz-szelvény vonalát, keresztirányú alkotói vízszintesek.

A felszerkezet szélessége állandó 19,26 m, a szerkezeti magasság is állandó a hidak hossza mentén, úttengelyben mérve 3,625 m.

Az ortotróp acél pályalemezt 60 cm-enként trapéz keresztmetszetű hosszbordák, valamint 3,65 m-enként kereszttartók támasztják alá. A gerinclemezeket és a szekrény fenéklemezét két irányban hosszirányú és arra merőleges elemek merevítik. A gerincek és a fenéklemez hosszirányú merevítései trapéz keresztmetszetűek. A két főtartót minden második kereszttartónál rácsos keresztkötések kapcsolják össze, a támaszok felett tömör diafragmák vannak.

Az ártéri hidak vízzáró dilatációs szerkezettel kapcsolódnak a hídfők térdfalához, illetve a mederhídhoz a 4. és 7. jelű közös pillérek felett.

5124. sz. észak–déli irányú összeköttetés Paks–Gerjen között

A tervezési szakasz eleje Gerjen belterületén az 51 162 j. út 5+210 km-szelvényében kezdődik. Az 51 162 j. út jelenlegi fő iránya a Duna felé, a Gerjen településen belül található komphoz vezet. A szakasz elején található belterületi csomópont főiránya módosul, a főirány az 5124 j. úté lesz, a nyomvonal egyenesen halad tovább. Az 51 162 j. út számozását átveszi a tervezett 5124 j. út. A belterületi szakaszt elhagyva a vonalvezetés közel egyenes, majd a 10+508 km-szelvényben új tervezett körforgalmi csomóponttal keresztezi az 512. sz. utat. A csomópontot elhagyva a meglévő földút vonalvezetését követi, majd az atomerőmű védőövezetét elkerülve csatlakozik az erőmű déli bejáróútjába.

A tervezett útvonal fő paraméterei:

– Útkategória: K.V.A

– Koronaszélesség: 11 m

– Tervezési sebesség: v_t = 90 km/h

– A tervezett kialakítás szerint új nyomvonalon 2×1 sávos országos közút épül kb. 11,10 km hosszon, és új nyomvonalon kb. 5,49 km hosszban épülnek földutak.

Kiss Rudolf (Céh Zrt.), Nagy András (Pont-Terv)