Nagyon gyakran találkozhatunk vele, hogy biztosítási szerződésünk évfordulója január 1. napjára esik. Az év vége felé közeledve, mindenképp fontos, hogy a felelősségbiztosítási szerződések, megfelelő szakmai szempontból aktualizálásra kerüljenek.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény 6:452 § -a a szerződőre és a biztosítottra telepíti az úgynevezett közlési és változásbejelentési kötelezettséget. Ezen kötelezettség kiterjed már a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényegesés ismert körülményre. Azonban a lényeges körülmények változását is jelenteni szükséges a biztosító társaságoknak. Hogyan jelenik meg ezen kötelezettség a gyakorlatban? Akár építész, akár más mérnöki területek felelősségbiztosítási szerződéseiről beszélünk a szerződéskötéskor többek között három lényeges paraméter merül fel: főtevékenység, éves bruttó árbevétel, felelősségbiztosítási limit. E paraméterek változása mind-mind hatással vannak a biztosítási díjra is. Ilyenkor év végén, vagy a biztosítási évfordulót megelőzően, célszerű áttekinteni, hogy változott-e a biztosított tevékenység?

Főtevékenység

Biztosan ugyanazt a tevékenységet végezzük, mint a szerződés megkötésekor? Ha történt változás, tevékenység bővülés konzultálnunk kell biztosítási szakemberrel, hogy valóban kiterjed-e a fedezet a módosított tevékenységre, nehogy egy káresemény kapcsán kerüljenek elő problémák.

Éves bruttó árbevétel

Az egyik legfontosabb díjképzési alap a felelősségbiztosításoknál. Az aktuális éves árbevételt minden évben aktualizálni szükséges. Gyakori hiba, hogy induló vállalkozás az általa megkötött felelősségbiztosítást nem aktualizálja és az árbevétele többszöröse a szerződés kötésekor megadott adatnak. Sokan nem tudják: felelősségbiztosítás esetén ugyan úgy szembesülhetünk alulbiztosítással, mint vagyonbiztosítás kapcsán, tehát, a biztosító társaság csak aránylagos kártérítést fog alkalmazni nem aktualizált adat esetén. Szintén előfordul, hogy olyan új tevékenység indít meg a szerződő, mely a megkötött felelősségbiztosításban nem biztosított, nem is biztosítható, ugyanakkor a bruttó árbevételbe beszámít. Ilyenkor alkalmazni kell az árbevétel megbontását. Például: tervezésből származó árbevétel „X” Ft, kivitelezésből származó árbevétel „Y” Ft.

Felelősségbiztosítási limitek összege

Magyarországon a felelősségbiztosítási limitek szerepe klasszikusan alulértékelt. Gyakoriak az alacsony limittel rendelkező szerződések, illetve az évekig változatlanul hagyott limit összegek. Gondoljunk bele, hogy egy 2015-ben megkötött, 3 millió Ft. káronkénti limittel rendelkező felelősségbiztosítási szerződés, mennyire tud valós kártérítést nyújtani a 2020-ban általános építőipari költségek mellett? Ha már rendelkezünk felelősségbiztosítással, feltétlen valós szolgáltatásra is alkalmas, megfelelő összegű limittel kell rendelkezni. A limit emelése ráadásul nem egyenesen arányos a biztosítási díjjal, dupla akkora limit nem kerül kétszer annyiba.

Természetesen a kiemelt legfontosabb paramétereken túl, más jellemzői is vannak az építőipari felelősségbiztosításoknak, ám szerencsére egyre inkább vannak olyan termékek, melyek egyediek és valós igényekre születtek.

Szakszerű tanácsadásért és az egyedi konstrukciókért érdemes ellátogatni a Magyar Mérnöki Kamara honlapjára: www.mmk.hu/biztositas

A kamarai konstrukció esetében tapasztalt szakemberek segítenek mind a szerződés megkötése, mind annak aktualizálása során.