Beszélgetés Süli János miniszterrel

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Paks II. beruházás: a két új blokk létesítésének előkészítéséért, engedélyeztetéséért és a projekt lebonyolításáért felelős társaság benyújtotta a létesítésiengedély-kérelmet a nukleáris hatóságnak. A dokumentum jelentőségéről, illetve a projekt előrehaladásáról beszélgettünk a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel.

Dubniczky Miklós

Június 30-án nyújtotta be a Paks II. Atomerőmű Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalnak az új atomerőmű létesítési engedélykérelmét. Mit tartalmaz pontosan ez az irdatlan mennyiségű, csaknem 300 ezer oldalnyi dokumentáció?

A projekt megvalósításához több mint hatezer engedély szükséges, ezek közül jelentőségük miatt kiemelendők az ún. létesítmény szintű engedélyek, ilyen a környezetvédelmi-, a telephely-, a létesítési-, az üzembehelyezési-, illetve az üzemeltetési engedély. A környezetvédelmi engedélyt még 2016 szeptemberében, a telephelyengedélyt 2017 márciusában kapta meg a projekt. A beruházás megvalósításának következő, eddigi legfontosabb mérföldköve az OAH által kiadott létesítési engedély lesz, ennek birtokában kaphatja meg ugyanis a beruházás azokat a további engedélyeket, amelyek alapján az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdhetők. A létesítésengedély-kérelem alapdokumentuma az előzetes biztonsági jelentés, amelyben igazolni kell, hogy a tervezett atomerőmű a tervekben bemutatott műszaki kialakítással, technológiai megoldásokkal és üzemeltetési módszerekkel teljesíti a nukleáris biztonsági követelményeket, biztonságosan megépíthető és üzemeltethető. Ez a jelentés egy többéves, igen összetett munka eredménye. Első lépésben a tervezési alapot kellett kidolgozni, amely az erőműre és annak rendszereire, rendszerelemeire határozza meg azokat a nukleáris biztonsági és egyéb előírásokat, tervezési szempontokat, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési alap véglegesítése után az előkészítő munka az atomerőmű műszaki terveinek kidolgozásával folytatódott. Az erőmű építményeinek, rendszereinek és rendszerelemeinek műszaki tervei mellett elkészültek azok az elemzések, értékelések is, amik alátámasztják a tervben bemutatott műszaki kialakítások megfelelőségét. Az előzetes biztonsági jelentés a műszaki terv és a kapcsolódó értékelések alapján ismerteti a tervezett atomerőmű nukleáris biztonsági jellemzőit és tételesen igazolja a releváns nukleáris biztonsági követelmények maximális teljesülését.  

Mi történik a munkaterületen, miközben az OAH az engedélykérelmet vizsgálja? Hogyan halad előre a projekt?

A felvonulási területen már korábban megkezdődött a munka, és mára elkészült a transzformátorállomás, szerkezetkész a megrendelő és a fővállalkozó számára épült két irodaház, illetve az üzemi konyha és étkező. Folyamatos a további felvonulási épületek engedélyeztetése is. Az új blokkok helyszínének közvetlen szomszédságában hamarosan megkezdődik az erőmű-beruházási központ kivitelezése. Mindemellett jól halad az a területelőkészítési munka, amelynek zárásaként az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. átadja az új blokkok területét a projektcég számára. Az Európai Bizottság döntése alapján a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően három hónappal lehet kérelmezni a földmunkák elkezdését, ezek tehát 2021 elején kezdődhetnek, a létesítést megelőző területelőkészítésre vonatkozó engedély megszerzése után. A főépület építéséhez a társaság az engedélyt várhatóan 2021 őszén kaphatja meg, a létesítési munkák ezt követően indulhatnak.

Továbbra is változatlan a szerződéses ár? Sikerül tartani a határidőket?

A magyar kormány erős jogi garanciák mellett kötött szerződést Paks II. megvalósítására. Kulcsrakész, fix áras szerződést kötöttünk a fővállalkozóval, mindezt úgy, hogy közben a beruházás magyar állami tulajdonban marad. A fix áras szerződés révén a 12,5 milliárd eurós beruházási érték nem emelkedhet, attól eltérni nem lehet. Brüsszel is megerősítette: az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek. Nagy örömömre szolgált, hogy az a két részhatáridőt, amit tavaly szeptemberben a dokumentációk átadása, illetve most a létesítési engedély beadása kapcsán rögzítettünk, tartani tudtuk. Mindez számomra azt is jelzi, hogy a magyar és az orosz tervezőgárda összeszokott Az orosz fél – amely az Európai Unió területén még nem épített atomerőművet – megismerte az európai követelményeket, mi pedig, akik 37 éve építettünk utoljára nukleáris blokkokat, felfrissítettük a birtokunkban lévő tapasztalatokat, hogyan kell egy ilyen komplex / összetett fejlesztési projektet engedélyeztetni.

Orosz reaktorok, francia áramtermelő berendezések és német irányítástechnika. Létezik másutt is a világon ez a fajta vegyeskonstrukció, vagy Paks II. egyfajta referenciaerőmű lesz?

A Paks II. projekt egy nemzetközi nagyberuházás. A General Electric szállítja a szekunder kört – a turbina francia, a generátor amerikai –, az irányítástechnika francia-német,  Framatome-Siemens, a földmunkákat pedig egy német mélyépítő cég, a Bauer végzi majd. A brüsszeli előírásoknak megfelelően az orosz fővállalkozónak a munkák 55 százalékát nyílt európai uniós tenderen kell kiírnia. Azt gondoljuk egyébként, hogy ezek az atomerőműi egységek a világ legjobb blokkjai közé fognak tartozni. A reaktortechnológiát jól ismerjük, az orosz fél ezeket meglehetősen nagy tartalékokkal méretezve, jól átgondolt konstrukcióban, kiforrott műszaki filozófia szerint tervezte meg. A Roszatom által kifejlesztett VVER-1200 blokk egy továbbfejlesztett harmadik generációs blokktípus, melynek tervezésekor a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott. Aktív, energiabetáplálást igénylő, valamint passzív, funkciójukat energiabetáplálás és emberi közreműködés nélkül ellátni képes biztonsági rendszerek garantálják a biztonságot. Több olyan műszaki megoldást alkalmaznak, ami szintén újdonság a nyomottvizes technológiájú blokkoknál: ilyen például az utasszállító repülőgép rázuhanásának is ellenálló kettősfalú konténment, az olvadékcsapda, valamint a hidrogénkezelésre szolgáló rekombinátorok.

Hol működik még az a fajta VVER-1200-as nyomottvizes reaktorblokk, amit megvásárolunk?

A Roszatom több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a VVER típusú blokkok fejlesztése és üzemeltetése terén. Ez idő szerint 62 ilyen blokk működik a világ különböző országaiban, a Pakson jelenleg üzemelő négy reaktorblokk is ebbe a típusba tartozik. Az első VVER-1200 blokkokat Oroszországban helyezték üzembe: két blokk Novovoronyezsben és egy blokk a Szentpétervár melletti Szosznovij Borban jelenleg is termel, ez utóbbi telephelyen egy további egységet építenek. A Leningrád Atomerőmű II. kiépítésének 2. blokkján nemrég befejeződött a fizikai indítást megelőző, melegjáratásnak nevezett ellenőrzéssorozat. Ennek során egyebek közt vizsgálták a biztonsági berendezések működését normál üzemi és üzemzavari körülmények között, beleértve azt az esetet is, ha teljesen megszűnne a blokk saját elektromos betáplálása. A melegjáratás során üres üzemanyag-kazettákkal tesztelik a rendszert. Összesen mintegy 150 különböző tesztet végeztek el, amelynek során ellenőrizték a reaktor és berendezései, továbbá a gőzfejlesztők, a fő keringtető szivattyúk rendeltetésszerű működését, valamint az összes biztonsági rendszert, beleértve az automatikus reaktorvédelmi rendszert is. Fehéroroszországban is épült két ilyen reaktor, ott most kezdik az üzemanyag berakást, vagyis már a fizikai indítás előtt állnak. Finnország, Egyiptom és Törökország is rendelt már ebből a blokktípusból, és az is elképzelhető, hogy Bulgária is – a miénkhez hasonló konstrukcióban – újraindítja atomerőmű fejlesztési programját. 

A jelenleg üzemelő paksi blokkok építésekor a magyar ipar – főként az energetikai gépgyártás vagy az építési kivitelezői erőforrások tekintetében – jóval nagyobb kapacitásokkal rendelkezett. Ki fogja felépíteni Paks II-öt?

Az orosz fővállalkozó koordinálásában azok, akik a különböző versenyeljárásokban munkákat, megbízásokat tudnak elnyerni. A magyar kormánynak az a célja, hogy a beruházásba minél több hazai vállalkozás és munkavállaló kapcsolódhasson be. A végrehajtói, műszaki irányítási, gyártási munkákat külföldi cégek, az összeszerelési, létesítési munkákat azonban hazai vállalkozások végezhetik.

A Paks II. projekt rengeteg mérnöki munkát igényel. Milyen elvárásoknak kell megfelelniük azoknak, akik be akarnak kapcsolódni a beruházásba?

A Paks II. Zrt. – mint nukleáris engedélyes – a hatályos jogszabályoknak megfelelő új minősítési rendszert dolgozott ki és működtet a beszállítók kiválasztására és alkalmasságuk igazolására. A társaság mind a saját, mind a fővállalkozó által bevonni kívánt szállítók alkalmasságát a nukleáris minősítési eljárás során szerződésenként vizsgálja. A munka elkezdésének feltétele a sikeres minősítés. Nincs ebben semmi ördöngösség: jó szakemberek kellenek és magas színvonalon, megbízhatóan kell teljesíteni. Értelemszerűen az I-IV. blokkon már dolgozott, a nukleáris iparban tapasztalatot szerzett szakemberek persze értelemszerűen előnyt élveznek a versenyeztetésnél.  

Mekkora leterheltségre számíthat a következő időszakban a nukleáris iparban gyakorlattal rendelkező hazai tervezői és szakértői gárda?

Folyamatos a munkavégzés. Az erőmű főrendszereinek technológiája adott, de a kiviteli terveket ellenőrizni, jóváhagyni nekünk kell, illetve a különféle kapcsolódó létesítményekben, segédépületekben, iroda- és gépházakban is bőségesen lesznek geotechnikai, statikai, anyagmozgatási, villamos, gépészeti stb. tervezési, műszaki ellenőrzési munkák, amiket egytől egyig magyar mérnökcégek végezhetnek el.

A teljes interjú a Mérnök Újság júliusi lapszámában olvasható. A szerk.