Tudtuk-e mi az a demokrácia?

A demokrácia mibenlétét magam részéről egy 1956-ban nyugatra kivándorolt gyermekkori barátom révén ismerhettem meg, akitől állandó meghívásom volt és van egy látogatásra. Segítségével 1978-ban jutottam először az Egyesült Államokban, amikor megismertetett az 1776-os amerikai Függetlenségi Nyilatkozattal, melynek szabadságeszményét és alulról építkezési teóriáját az én marxizmus-leninizmuson nevelkedett korosztályom honnan is ismerhette volna.

Dr. Hajtó Ödön

Első idézetemet a Függetlenségi Nyilatkozatból veszem, melyet a rendszerváltáskor kamara alapítására vállalkozóknak ismernünk illett:

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.

Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.”

A fenti két – az emberekre és kormányokra vonatkozó – bekezdés közé szükséges még valamit közbeilleszteni. A kormányzott emberek egyenként nem tudják a kormánnyal szemben érdekeiket érvényesíteni, érdekeiket megvédeni, ezért közösségeket, egyesüléseket hoznak létre. A mérnöki kamara esetében fontos szempont még, hogy ott az egyéni vélemények helyett kollektív vélemények szülessenek, főleg akkor, amikor az állam hatalmi eszközökkel akar beavatkozni szakmai, műszaki kérdésekbe.

Második idézetemet az arisztokratikus Európából Amerikába érkezett Alexis de’Tocqueville francia politikustól veszem. Ő az amerikai típusú demokrácia eredményességét, 50 évvel később, 1831-ben vizsgálta, könyve 1835-ben jelent meg francia nyelven (Alexis de Tocqueville: Az Amerikai Demokrácia (Európa Kiadó 1993) 273. oldal), magyarra már 1843-ben fordították először, utoljára 1993-ban:

„…egyetlen ország sincs, amelynek nagyobb szüksége lenne egyesülésekre a pártdespotizmus vagy az uralkodói önkény megakadályozása végett, mint éppen a demokratikus társadalmi rendben élő országnak.”

Ugyanitt írja az ilyen egyesülésekről, mint amilyen a mi kamaránk is szeretne lenni, hogy azok: „saját maguk által kialakított szabályoknak vetik alá magukat, és maguk büntetik a saját maguk által meghatározott vétségeket.”

A demokráciának de’Tocqueville által említett megfogalmazásaiból indul ki az EU-nak – kamara alapításakor érvényes – és a szabályozott szakmákra vonatkozó, 89/48/EGK irányelve is, amikor lehetőséget ad tagállamoknak arra, hogy valamely tevékenységet közérdekből szabályozott szakmai tevékenységgé nyilvánítsanak úgy, hogy azt és itt idézem a EU direktívát:

„…egy olyan szövetség vagy szervezet tagjai gyakorolják, amelynek célja az érintett foglalkozás színvonalának fejlesztése és megőrzése, és amelyet az egyik tagállam e cél elérése érdekében egy bizonyos formában elismer, és amely

  • tagjainak oklevelet ad ki,
  • biztosítja, hogy tagjai az általa megállapított szakmai magatartási szabályokat betartják, és
  • feljogosítja tagjait egy bizonyos cím viselésére, illetve meghatározott rövidítés használatára vagy ennek az oklevélnek megfelelő jogállásra.”

Philadelphia-ban, ebben az épületben, az Independent House-ban írták alá 1776. július 4-én a Függetlenségi Nyilatkozatot

A Függetlenségi Nyilatkozat eredeti kézzel írott példánya az Independent House múzeumként berendezett termében

Figyeljük meg a fogalmazást: szövetségről, vagy szervezetről van szó, melyet esetünkben, a hagyományos szóhasználattal kamarának neveztünk. Figyeljük meg továbbá, hogy a szabályozott szakmák esetében a „szövetség, vagy szervezet tagjai által megállapított” szabályokról van szó, melyet ugyanők ellenőriznek.

Alapításkori gondolat volt még, hogy szakmai szervezetünk köztestületi jogállásával részt tud venni a korábbi pártállami bürokrácia privatizálásában. Egy sor a hivatásunkkal kapcsolatos kérdésben a mérnöki kamara által jobban működtetetők a közigazgatási feladatok, szakszerűbben készíthetők elő állami, illetve politikai döntések. Kamarai feladat a reagálás arra az esetre, amikor az állam hatalmi eszközökkel akar beavatkozni olyan műszaki kérdésekbe, melyek eleve kudarcra vannak ítélve. Kamarai feladat az egyéni vélemények kollektív véleménnyé formálása.

Az eddigiekben elmondott ideológia mentén fogalmaztuk meg annak idején a kamarában az alulról építkezés elvét, ami úgy realizálódott, hogy a 19 területi (megyei) kamara alapította meg az országos Magyar Mérnöki Kamarát, és határozta meg annak feladatait. Sajnos az akkori Mérnök Újságból kimásolt fényképnél jobb nem áll rendelkezésemre.

A 19 területi kamarai elnök 1996. december 6-án és 7-én Zamárdiban egy üdülőben informális találkozóra jött össze. Ott én mint a már megválasztott Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke vettem részt. Egy asztalnál ülve konszenzussal határoztuk meg az országos kamarával kapcsolatos elvárásainkat, úgy az alapszabályra, mint a tisztségviselő jeleltekre vonatkozóan. Az ott meghatározottakat az 1997. január 11-én tartott alapító küldöttgyűlés fogadta el jogszerűen, azóta a 19 területi kamara képezi a Magyar Mérnöki Kamara tagságát. Sajnálom, hogy az alapszabályba nem került be a 19-ek taggyűlése, így azt már 25 éve senki sem hívta össze. A 300 fősre kibővített küldöttgyűlés nem alkalmas érdemi vita lebonyolítására, közös fogalmazásra.