Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
A Föld felszíne alatt húzódó bunkerek védelmet nyújtanak a bizonytalan időkben. A világ 10 legnagyobb bunkere betekintést nyújt ebbe a különös világba: megvédenek a háborúktól, a természeti erőktől és a nukleáris veszélyektől. Kilométernyi alagutak, lenyűgöző...
Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a budapesti Kossuth téren.
Az egykori MTESZ székház helyén épült Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye.
A Kossuth Lajos tér északi és déli oldala csak a két világháború között kezdett el beépülni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban Hültl Dezső építészt, egyetemi professzort kérte fel, hogy tervezzen a telkek tulajdonosai által kötelezően alkalmazandó, egységes, historizáló homlokzatokat. A tértől idegen építészeti megoldások elkerülése mellett az is fontos cél volt, hogy az elaprózott telekviszonyok ellenére a házaknak középületszerű megjelenést biztosítsanak. A déli oldalon a II. világháborúig csak a Nádor utcával szomszédos és a mellette fekvő telek épült be a négyből, a másik kettő üresen maradt.
Az 1950–es években a kelet-nyugati metróvonal Kossuth Lajos téri állomásának felszíni építménye számára tervezték felhasználni a területet. Bár felmerült, hogy kerüljön sor a félig elkészült déli oldal befejezésére a Hültl-féle tervek figyelembevételével, azonban a metróépítés 1954-es leállítása után a felszíni építmény tervezése is elakadt. Az 1965-ben újraindult munkák során egy, a metróállomás felszíni épületével egyesített irodaház kialakításával számoltak. Ez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság otthona lett volna, majd viták után, 1968-ban új tervezőt jelöltek ki. Végül 1973-ig egy későmodern, tömegében igazodó irodaház készült, ahol végül a Magyar Kereskedelmi Kamarát és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét helyezték el.
A metróállomással egybeépült, műszakilag elavult épület bontására 2016-2017 folyamán került sor, miután az előzetes vizsgálatok kiderítették, hogy az épület tartószerkezete a vártnál rosszabb állapotú. Ennek oka az volt, hogy a talajvíz rendszeresen elöntötte a pincét, ami a vasbeton korróziójával járt. Helyén a Hültl-féle terv szerinti homlokzattal, az állomás felszíni építményének belefoglalásával modern irodaház épült az Országgyűlés Hivatala számára, melyet a térszint alatt folyosó köt össze az Országházzal.
Tervezők: UVATERV Zrt., VADÁSZ és TÁRSAI Építőművész Kft.
Várhatóan az idei év közepén megnyitja kapuit az ír Heneghan Peng Architects által tervezett Gízai Múzeum. A világ legnagyobb múzeuma a gízai piramisokkal szemben található: 50 hektáros területen fekszik, és az épületkomplexum 90 ezer négyzetméter, amelyből a 4000...
A futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a kormányzat a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására – hívta fel a figyelmet április 25-én kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A villamosenergia rendszerszintű...
A Föld felszíne alatt húzódó bunkerek védelmet nyújtanak a bizonytalan időkben. A világ 10 legnagyobb bunkere betekintést nyújt ebbe a különös világba: megvédenek a háborúktól, a természeti erőktől és a nukleáris veszélyektől. Kilométernyi alagutak, lenyűgöző...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
