A Mérnök Újság 2015. január-februári számában Előre a jövőbe című cikkben ismertettem a kamarai felkészülést az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztésére. Az elmúlt öt évben elvégzett kamarai feladatokról jelen cikkben adok tájékoztatást.

Rácz József

MMK Hírközlési és Informatikai Tagozatának elnöke

A Digitális Magyarország főbb céljai a szupergyors internet elérhetővé tétele. A helyi közösségek, valamint a teljes magyar lakosság összetartozásának erősítése a digitális technológia révén. Az állam által nyújtott szolgáltatások fejlődése. Az ország versenyképességének növelése a digitális szolgáltatások, valamint a digitális készségek terjedésének elősegítése által. Ezen célok megvalósítása érdekében nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot indított a kormány 2014-ben, hogy jelentősen növekedjen az internetet használok aránya. Ennek megfelelően célként határozták meg, hogy minden háztartásban a szupergyors legalább 30 Mbps sebességű internet rendelkezésre álljon.
Több mint egymillió háztartás részére új generációs hálózattal (NGA) való lefedettségét FTTH, FTTx rendszerekkel, a vezeték nélküli területen LTE 4G megoldással épültek ki.
A szükséges infrastruktúra kiépítéséhez uniós és kormányzati támogatás rendelkezésre állt, és így biztosított volt, hogy az elmaradott térségek részére is a legkorszerűbb szélessávú megoldás épülhetett ki. A pályázati forrás felhasználásával megépült hálózatok a piac szereplői részére nyílt hozzáférést biztosított. (OPEN ACCESS) Ez által szélesedett a verseny, amely a lakosság részére kedvezőbb feltételeket biztosít. Csökken az ár, javul a minőség és nő az fogyasztói elégedettség. A rendelkezésre álló infrastruktúra jobb kihasználására nyílik lehetőség.
A szolgáltatok részére kiírt GINOP 3.4.1 pályázat előkészítésében részt vettünk, amelyet járásokra írtak ki. A pályázatban szerepelt az MMK által ajánlott mérnöki díjszabást a szolgáltatóknak figyelembe kellett venniük.
Külön megbízás keretében a pályázat feltételeként előírt tervezési irányelveket a Híradástechnikai Tudományos Egyesülettel (HTE) közösen dolgoztuk ki. Feladatalapú pályázat alapján a FTTH technológia előírását és az akadálymentesítési törvényben előírt feltételek ismertetését segédletek formájában elkészítettük.
A benyújtott pályázatok alapján 27 különböző szolgáltató nyert el területeket. A vállalt technológiai összetétel a következő volt: FTTH 87%, VDSL 6%, HFC 6%, VLAN (5GHz) 1%.
Új építésű optikai kábel 18 ezer km, új építésű bélés cső 12 ezer km ebből 3 ezer km alépítmény és 10 ezer km oszlopsor bérlet (főleg elektromos). Az előírások között szerepelt, hogy „(WiFi) szolgáltatást kellett biztosítani a település központi helyszínén minimálisan 50 Mbps internet sávszélesség biztosításával. A közintézményi igénypontokat sötét szál kiépítésével kellett előkészíteni.
Az adatokból megállapítható, hogy a tagozatunkhoz tartozó tervezőket és kivitelezőket az új technológiák alkalmazása és a feladatok volumene új kihívások elé állították. Ezt figyelembe véve elnökségünk a következő stratégiát dolgozta ki.
Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Szupergyors Internet Program (SZIP) vezetőivel és a rendelkezésre álló naprakész információk alapján felkészítettük tagságunkat.
Nagy hangsúlyt helyeztünk a rendszeres koordinációra. Kassai Ferenc alelnök vezetésével rendszeresen tartottunk egyeztetéseket a minisztériumok, szolgáltatók és a szakértőink részvételével, ahol feladatokat határoztunk meg és azok végrehajtását figyelemmel kísértük.
A kollégákat hírlevél formájában tájékoztattuk és a szakmai továbbképzéseket célirányosan szerveztük. Külön programként foglakozunk a keresztezések tervezésének módszertani és gyakorlati bemutatásával. A tematikában szerepelt a FTTH, FTTx technológiák ismertetése. Szakterületünkhöz tartozó egyéb infokommunikációs rendszerekről tájékoztató előadások hangzottak el (például térfigyelő rendszerek tervezése).
Az elmúlt években rendszeresen tartunk Debrecenben szakmai továbbképzést követően nagyszabású „döntéshozók és iparosok eszmecseréje” c. két napos programot, amelyen közel 100 fő vesz részt rendszeresen és itt alkalom nyílik az infókommunikáció területén az aktuális stratégiai célok kölcsönös megvitatására. Kiemelt figyelmet fordítottunk a tervezői és kivitelezői létszám bővítésére, amelynek egyik lehetősége volt a tapasztalattal rendelkező kollégák visszahívása és intenzív képzéssel a fiatal kollégák bevonása. Mozgósításunk eredményeként két éven belül a tagságunk létszáma 22%-kal nőtt, amelyet az alábbi adatok jól szemléltetnek.

 

2015. 2017.
Kamarai tag: 878 fő 1073 fő 22%
Szakértő: 68 fő 78 fő 12%
Tervező: 467fő 653 fő 28%
 FMV: 568 fő 702 fő 19%
 ME: 370 fő 509 fő 27%

 

Külön munkacsoportot hoztunk létre a MÁV és a kamara szakemberivel a vasúttársaság tulajdonosi engedély kiadás egységesítése és gyorsítása érdekében, amelynek eredményeként az eljárás átlagosan 60 napra csökkent.
2017. évtől a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeinek újra szabályozására is sor került elősegítve az egységes tervezési szemléletet és módszert egyaránt.
Az önkormányzatok által elfogadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) hírközlésre vonatkozó részét a NMHH- val közösen kidolgoztuk a „Módszertani útmutató településrendezési eszközök készítéshez” c. dokumentumot. Ezáltal kiküszöbölhető lett a szélsőséges településképi igények érvényesítése.
Az E-napló alkalmazása a hírközlés területén 2014-évtől kötelező volt. Aktívan részt vettünk a sajátos építményeknél jelentkezett problémák megoldásában. Az E-Közmű használata 2017. július 1-től kötelezővé vált, ám a rendszer nem volt megfelelően előkészítve sem adatbázis, sem programszinten.  2017. második felében mindez különösen nehezítette a SZIP kiviteli tervezést. A MMK és a tagozatunk nagy erőfeszítéseket tett a rendkívül kritikus helyzet kezelésére és folyamatos, magas szintű egyeztetések eredményeként lassan rendeződtek a programhibák és az adattartalom. A kamara szakértői speciális képzést tartottak SZIP felügyelő mérnökei részére.
Menetközben jelentkezett egy előre nem tervezett akadály, amely az elektromos oszlopsoron elhelyezett optikai kábel építésénél kritikus helyzetet teremtett. A pályázó szolgáltatók összesen 10.000 km hosszban településeken és helyközi viszonylatban a meglévő elektromos oszlopokra tervezték az optikai kábelek elhelyezését. Ez a megoldás gyors építést feltételez, de ekkora mennyiség kezelése a többféle szolgáltató különböző eljárása és sok helyen elavult létesítmények alkalmassá tétele előre nem tervezett költségeket és erőforrást igényelt. Ebből adódóan keletkeztek a tervezésnél és a kivitelezésnél komolyabb csúszások. A helyzet kezelésére operatív munkacsoport jött létre, amelyben tagozatunk szakértője aktívan részt vett a feltétel rendszer kidolgozásában. A megnövekedett közös oszlopsoros építés igényli, hogy az elektromos szolgáltatókkal a hírközlési tervezők és kivitelezők között szoros együttműködés legyen.
A SZIP kereteiben kialakult együttműködés lehetőséget biztosított mérnökeink tervezési munkájának, feltételeinek a mai technológiáknak megfelelő színvonalú jobbítására. Kezdeményeztük, hogy a SZIP megvalósításán dolgozó mérnöki irodák, tervezők részére a megnövekedett munkákhoz szükséges szoftvereket és eszközöket nagy intenzitású pályázati támogatással szerezhessék be. 2018-ban a NFM részéről az előzetesen egyeztetett feltételek alapján a támogatást biztosították. A tervezők részére pályázatot írtunk ki eszköz, szoftverbeszerzéshez vissza nem térítendő támogatás lehetőséggel. Összesen 26,6 millió Ft állt rendelkezésre, amelyet 19 pályázó részére utaltak ki.
A nyomvonalas építmények élettartama várhatóan 20-25 év, ezért kiemelt feladatunknak tekintettük a kiviteli tervek és a kivitelezések magas minőségét. A NMHH-val több éve együttműködési megállapodás keretében tervellenőreink és szakértőink folyamatosan vizsgálják az engedélyezésre benyújtott tervek megfelelőségét és a kivitelezések minőségét. Az itt szerzett tapasztalatokat a kollégák részére visszajelezzük, a továbbképzésekbe beépítjük. A folyamat gyorsítása érdekében a kiviteli tervezés kétszintűvé tételének előkészítésén dolgozunk, amelynek lényege a kiviteli és engedélyes terv külön választása. A rendelet alkotási és módosítási feladatokban közreműködünk. Ennek jegyében a Miniszterelnökség irányába törvénymódosítási kérelmet nyújtottunk be, amely a tervezők érdekeit szolgálja. A lényege az, hogy ne lehessen a tervet kivitelezni, ha a tervező nincs kifizetve.  Reméljük javaslatunk mielőbb elfogadásra kerül. Folyamatos kiemelt feladatunknak tekintjük a tervezői és kivitelezői munkák minőségét és ehhez az értékalapú díjazás elérését.
A feladat jellege, újszerűsége és volumene széleskörű együttműködést igényelt a minisztériumokkal, egyetemekkel, hatóságokkal egyaránt, amely a kitűzött cél megvalósításának érdekében kölcsönös és eredményes volt.
Az elvégzett munkáról adott tájékoztató nem teljes körű, csupán a legfontosabb feladatokra helyeztem a hangsúlyt, érzékeltetve ezzel, hogy a MMK részéről a tagságunk érdekérvényesítése mellett kiemelt feladatként kezeljük az országos jelentőségű infokommunikációs fejlesztések sikeres megvalósítását.
Az elmúlt 5 évben a fenti feladatok végzése során kialakult egy olyan projektszemlélet és csapatmunka, amely alapján elnökségünk, szakcsoport vezetőink, felkért szakértőink önzetlenül és eredményesen végezték feladataikat, amelyért ezúton is köszönetet mondok.