Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök január 8-án felavatta Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait.
A két államfő az isztambuli Halic kongresszusi központban tartott ünnepélyes eseményen avatta fel a vezetéket, videolinkkel kapcsolódva az anapai Russzkaja kompresszor-, illetve a kiyiköyi fogadóállomáshoz, ahol üzembe helyezték a vezetéket. Az egyik cső kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal. (MTI)
Magyarország ellátásbiztonsága

Közép- és Kelet-Európa, ezen belül Magyarország ellátásbiztonságát növelő új gázforrás és diverzifikációs útvonal kijelölésére múlt évben nem született döntés, illetve végleges megállapodás. Ennek persze több oka van:

  • Az Északi Áramlat II a Balti tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal. Az 1.200 km hosszú vezeték 55 milliárd m3 gáz szállítására lesz alkalmas.
    Az eredetileg tervezett 2019. év végi befejezés már nem realizálható. A vezeték kivitelezését nehezítette, hogy a dán felségvizeket 147 km hosszú szakaszon keresztező nyomvonal engedélyezésében az illetékes dán környezetvédelmi hatóságok „számos akadályt gördítettek”. Ennek következtében új nyomvonalat kellett tervezni. A jelenlegi információk szerint a kivitelezés befejezése legalább nyolc hónapot késik, azaz 2020. szeptemberében várható a vezeték üzembe helyezése.
  • A Török Áramlat meghosszabbítása Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig. A déli országok a megépítendő vezetéket Balkán Áramlatnak nevezték el. Az orosz gázt szállító 31,5 milliárd m3 kapacitású Török Áramlatnak a Fekete tenger alatt húzódó 900 km-es szakasza elkészült és elérte a török határt.
    A további vezetéképítési igények:
    Törökország területén 122 km
    Bulgárián keresztül 484 km
    Szerbia területén 398 km
    Magyarországon 67 km
    A Balkáni Áramlat évi 15,75 milliárd m3 gázt tud szállítani Európa felé. Szerbia felől a földgáz 66 bar nyomáson lépne be Magyarországra.
    A tervezett vezetéképítések még csak előkészítő fázisban vannak. Bulgáriának kb. 1,5 milliárd EU saját forrást kell biztosítani, amely a bolgár gazdaság jelenlegi helyzetében nem könnyű feladat. Optimális esetben 2022 őszén lehet a szállítóvezetéket a teljes szakaszon üzembe helyezni.
    A vezeték mielőbbi megépítése elsősorban Szerbiának igen fontos, amely az évi gázfelhasználása mindössze 2,5 milliárd m3, de jelenleg csak Ukrajnán, illetve Magyarországon keresztül tud gázt kapni.
  • A horvátországi Krk szigeten évek óta tervezik cseppfolyós állapotban érkező földgáz (LNG) visszagázosítására szolgáló terminál létesítését. A költségek csökkentése érdekében a korábban épületbe tervezett terminál helyett visszagázosításra szolgáló hajót állítanak üzembe. A 200 millió euróra tervezett beruházásból az EU 100 millió EU támogatást biztosított. A kivitelezés 2019. májusában elindult. A 2,7 milliárd m3 tervezett kapacitásból – a horvát igényeket is figyelembe véve – kb. 1,6 milliárd m3 gáz szállítható Magyarországra. Ennek legkorábbi időpontja 2021 tavasza.
  • Román gáz szállítása Magyarországra két ütemre bontható. Az első ütemben Románia felöl évi 1,75 milliárd m3 gáz szállítására lesz lehetőség. Magyar részről ennek egyik műszaki feltétele Csanádpalotán kompresszorállomás építése, amely 2019. október elején üzembe helyezésre került. Román oldalon, Zsuppán megépült a 0,8 millió m3 gáz szállításra alkalmas kompresszorállomás, amelynek további bővítése 2020 májusára várható.
    A másik ütemben Románia felől évi 4,4 milliárd m3 gáz szállítása van tervezve, amely a Fekete tengeri Neptun Deep termelőhely üzembeállítása után lehetséges. Az Exxon Mobil, és az OMW-Petron cégek konzorciuma még nem tudott megegyezni a román kormánnyal, így a termelés megindítása teljesen bizonytalan.
    Csallóközi Zoltán