A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MAVIR ZRt. közös kiadványából kiderül, hogy a nettó villamosenergia-fogyasztás 2018-ban 1,15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya pedig átlépte a 8%-ot.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) ZRt. közös kiadványa tizedik alkalommal jelent meg a nemzetközi és a magyar villamosenergia-rendszerről. Az adatokból megállapítható többek között, hogy míg a bruttó hazai villamosenergia-termelés csökkent közel 3%-kal, addig az import-export szaldó energia részaránya közel 3%-kal növekedett. A legmagasabb bruttó csúcsterhelés minden eddiginél nagyobb volt, 2018. december 19-én 6869 MW-os értéket ért el (ami 1,3%-kal magasabb az egy évvel korábban regisztrált 6780 MW-nál).
A villamos energia előállítására felhasznált energiahordozók vizsgálata során megállapítható, hogy 2018-ban csak a megújuló alapú források mutattak emelkedést: a nap több mint háromszorosára nőtt, a biomassza 12, a hulladék pedig 13%-kal emelkedett, de csekély mértékben a víz és a biológiailag lebomló hulladék aránya is nőtt.
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya tavaly átlépte a 8%-ot (sőt megközelítette a 8,5%-ot). Ezzel összefüggésben megfigyelhető, hogy főként a naperőműveknek köszönhetően növekedett a villamosenergia-rendszer teljes beépített teljesítőképessége, valamint folytatódott a háztartási méretű kiserőművek teljesítő-képességének bővülése, amely közel 40%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Újdonságot jelent, hogy az idei kiadványban a vízerőművek kihasználtságát ábrázoló, illetve a hazai erőművek beépített teljesítőképességének primer energiaforrás szerinti megoszlását bemutató ábra is szerepel.